Napjaink betegségi statisztikái, a halálozási adatok arra utalnak, hogy már nem a fer- tőző, hanem a krónikus betegségek vették át a vezető szerepet, ugyanakkor számos adat meggyőzően bizonyítja, hogy ezen betegségek megelőzésében a fizikailag aktív életmódnak igen nagy szerepe van. Tudjuk azt is, hogy rendszeres testmozgást végző gyermekek és serdülők között egyértelműen kevesebb anyagcsere betegség - elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavar - fordul elő, valamint azt is, hogy aktív gyer- mekekből sokkal inkább válik aktív felnőtt, mint fordítva, vagyis ezek a rendszeres test- edzést végző, sportoló gyermekekből, serdülőkből kevésbé lesz mozgásszegény élet- módot folytató felnőtt. A gyermekek és serdülők körében biztosított és serkentett testedzés, sportolás jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt, de akár időskorban is. Sajnálatos tény ezzel szemben, hogy különböző felmérések némileg eltérő adatai szerint is világ- jelenségnek tekinthető, hogy mindkét nemben és minden életkorban csak a népesség 20-30 %-a végez megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgást. Mi okozhatja a 6 - 18 éves korosztályban is tapasztalható mozgásszegénységet?

Miért nem sportolna a fiatalok?

Az életkor előrehaladtával egyre inkább mozgásszegénnyé váló életmód hátterében gyermekkorban és serdülőkorban több okot is feltételezhetünk: az iskolai követelmények növekedése a tanulásra szánt idő növekedésével jár, ez pedig annak a szabadidőnek a rovására megy, amelyben játszani, sportolni kellene, a „grundok", vagy egyéb játék lehetőséget biztosító szabad területek fokozatos megszünése, a különböző elektronikus játékok, számítógépek, videók olcsóbbá válása, a testnevelési órák változó színvonala, ami nem mindig segíti elő a mozgás, sportolás megkedvelését, a sportklubok, szakosztályok eredménykényszere, ami nem teszi lehetővé csak az igazán tehetséges, sokat ígérő gyermekekkel való foglalkozást, illetve a kevésbé tehetségesek esetében szülőkre komoly anyagi terheket ró. Mindezek eredményeként napjainkban a fiatalok szívesebben töltik idejüket TV né- zéssel, videojátékokkal, vagy a komputer elött ülve semmint sporttal, testmozgás- sal. A mozgásszegény életmód társulva a helytelen - magas kalória, zsír és cukor tartalmú - étrenddel biztosan vezet a már korai gyermekkorban kialakuló elhízáshoz, cukorbetegséghez, zsíranyagcsere zavarokhoz, esetleg magasvérnyomás betegséghez. Meggyőző adatok bizonyítják, hogy ez a korai rokkantsághoz, vagy akár halálozás- hoz is vezető kórkép megelőzhető lenne, illetve kialakulása esetén kezelhető a meg- felelően adagolt testmozgással és az egészséges étrenddel.

Rendszeres testmozgás, sportolás hatása a gyermekkorban

Általánosságban leszögezhető, hogy a rendszeres testmozgásnak, fizikai aktivitásnak a gyermek- és serdülőkorban hasonlóan kedvező élettani hatásai vannak, mint felnőttek esetében. Mindazonáltal kétségtelen hogy a gyermekkori fejlődés, testtömeg növekedése és az érési folyamatok következményeként a gyermekkor és a serdülés mégis bizonyos sajá- tosságot jelentenek a fizikai aktivitás és a szervezet vonatkozásában. A maximális oxigén felvétel az életkor előrehaladtával párhuzamosan novekszik, fiúknál gyorsabban, mint lányok esetében, ennek következtében nő az aerob állóképesség is. Az anaerob állóképesség - vagyis amikor a fizikai aktivitást, mozgást biztositó energiaszolgál- tató folyamatok oxigén felhasználása nélkül történnek - szintén növekszik, sőt a gyerme- kek szervezete jobban elviseli a nagy intenzitású, igen rövid ideig történő terhelés hatására fellépő tejsav felszaporodást, mint a felnőtteké. Figyelembe kell venni viszont, hogy a gyer- mekek hőszabályozása más, mint a felnőtteké. A testtömeghez képest viszonylagosan na- gyobb testfelületük miatt a környezet felé könnyebben adnak le, illetve a környezetből vesz- nek fel hőt, mint a felnőttek. Ezért magasabb hőmérsékleten történő sportolás, edzés közben testhőmérsékletük jelentősen megemelkedhet, illetve hideg környezetben hamarabb hűlhet- nek ki. Gyermekeknél a szomjúság érzete is kevésbe jelentkezik, ezért a testmozgás köz- ben fellépő verejtékezés következményeként történő folyadék vesztés a szervezet, illetve egyes szervek működését károsan befolyásolja, de a testhőmérséklet emelkedéséve együtt akár egészséget veszélyeztető állapot alakulhat ki. A gyermekek fejlődése igen különböző lehet, ezért csak általánosságban mondható, hogy korai gyermekkorban, óvodában a gyermekek a gyors növekedés szakában vannak, ilyen- kor alapmozgásokat sajátítanak el, mint például futás, ugrás, rúgás, dobás. A 6-12 éves korig tartó szakaszban a finomabb mozgás koordináció alakul ki, ebben a korban javasol- ni lehet minél többféle sporttevékenység kipróbálását, s ezt követően 12 éves kor fölött ajánlható egy adott sportágra való specializáció a gyermek tehetségétől és kedvétől füg- gően. Mikor ajánlatos, illetve mikor szükséges sportorvosi vizsgálat gyermekek esetében?