Járhat-e veszéllyel a sportolás időskorban?

Elsősorban a szív- és érrendszeri szövődmények jelenthetnek veszélyt intenzívebb testedzés, sportolás közben, ezért ajánlatos ha valaki idősebb korában rendszeres testedzést, sportolást kíván folytatni, konzultáljon kezelőorvosával, esetleg kérje ki sportorvos tanácsát. Alapelvnek tekinthető, hogy intenzívebb sporttevékenységet folytatók 40 év (férfiak), 50 év (nők) felett évente terheléses EKG vizsgálaton essenek át. További veszélyt jelenthetnek a mozgásszervi sérülések, edzés, sportolás közben elszenvedett balesetek. Ezért is fontos megfelelő edzőcipő viselése, valamint olyan mozgásforma megválasztása - különösen mozgásszervi korlátozottság esetén - amely biztonságosan végezhető.

A fizikai aktivitás jellemzői

Valamennyi fizikai aktivitás, testedzés, sporttevékenység jellemezhető négy komponenssel: a mozgás típusával, időtartamával, intenzitásával és gyakoriságával. A mozgás típusa szerint megkülönböztetünk dinamikus, nagy izomcsoportokat megmozgató fizikai aktivitást, mint például a gyaloglás, futás, úszás, kerékpározás, sífutás stb., valamint statikus mozgást, amikor az izom megfeszül ellenállással szemben, mint például a súlyemelés, vagy erőgépeken való gyakorlás.

A mozgás időtartamát percekben mérjük, gyakoriságát pedig jellemezhetjük azzal, egy héten hány alkalommal végzünk testmozgást.

A mozgás intenzitása a gyakorlat számára legegyszerűbben a mozgás alatt mért pulzusszámmal jellemezhető, ezt megadhatjuk az életkorból számított maximális pulzusszám százalékában. A maximális pulzusszám kiszámolható olyan módon, hogy 220-ból kivonjuk az években számolt életkort. Vagyis: ha valaki például 70 éves a maximális pulzusszám 220-70=150/perc. A mozgás alatt mért pulzusszám azonban a maximális pulzusszámnak csak egy bizonyos százaléka. Ha valaki számára 60 %-os intenzitás javasolt és 70 éves, akkor a 150-nek 60%-a lesz a testedzés alatt javasolt pulzusszám, vagyis 150x0,6=90/perc.

A mozgásprogram gyakoriságát a hetente végzett testedzések számával jellemezzük.