Számos tápanyag kap szerepet az ellenálló-képesség erősítésében. A szénhidrátok, antioxidánsok, glutamin, zsiradékok (prosztaglandin inhibitorok) gyakorolnak hatást az immunrendszer működésére a szervezetben lejátszódó anyagcserefolyamatokon keresztül. A szénhidrátoknak mind direkt, mind indirekt effektusa ismert. Közvetlen úton a makrofág és limphocyta funkciót fokozzák, ezáltal a purin és pirimidin szintézist gyorsítják, azaz a DNS lánc helyreállításában, a regenerációban nagy szerepet kapnak. Ezért nagyon fontos a testedzés alatti illetve utáni szénhidrát feltöltés.

A folyamatos szénhidrát pótlás (6% szénhidrát tartalmú itallal) a nyálelválasztás csökkenését gátolja, ezáltal a xerostomiát (szájszárazságot) is, így a felső légúti megbetegedések preventív faktoraként szerepel. A cink egy fontos nyomelem, mely több mint száz metallo-enzim komponense és nagy jelentősséggel bír a T-limphocyta funkcióban, a limphocyta proliferációban, a T- sejt dependens B sejt funkcióban. Ebből adódóan szerepet kap a fertőzésekkel szembeni rezisztencia kialakításában. Hiányában a makrofág stimuláció csökken, így a káros szabadgyök termelődés fokozódik. Ajánlott napi bevitel: 10-20mg/nap. A C-vitamin immunrendszere gyakorolt hatását többek között Peters és munkatársai (1993) vizsgálták. Ultramarathoni futókat két csoportba osztottak, egyiküknek napi 600mg C-vitamint adtak egy 90 km-es futóversenyt megelőzően egy héten át, a másik csoport placebót (hatóanyagot nem tartalmazó kapszulát) kapott. A vizsgálatot versenyt követően két héten át végezték. Az eredmények kiemelték, hogy a C-vitamin a felső légúti betegségek kialakulását szignifikánsan csökkentette, ugyanis a vitamin szupplementált csoportban 33%-ban jelentkezett a fertőzés, a placebo csoportban viszont 68%-ban. Valószínűsíthető, hogy a C-vitamin szerepet játszik a stresszhormon szintjének csökkentésében, ezáltal a limphocyta funkció emelésében.