Pihenés, tehermentesítés

A sérült testrész, végtag nyugalomba helyezése a kezelés alapvető eleme. Sokszor ágynyugalmat is igényel (pl. bokaficam), mégsem jelent teljes inaktivitást. A sérült végtag felpolcolásával javul a keringés, kisebb lesz a bevérzés és duzzanat, gyorsabb a vérömleny felszívódása. A nyugalomba helyezést szolgálják a különböző rögzítések is. A nem sérült testrészek gyógytornája, izomzatának erősítését érdemes minél korábban kezdődjön el.

Krioterápia

Az egyre divatosabbá váló hűtőkezelés csökkenti a fájdalmat, az izommerevséget, -görcsöt, a bevérzést és az esetlegesen kialakuló ödémát. Gyors hatása és egyszerű alkalmazása tette hagyományosan népszerűvé a sportorvoslás gyakorlatában.

Fagyasztás

A fagyasztás (különböző aerosolok alkalmazásával) nem tartozik a korszerű eljárások közé. Pillanatnyi a hatása, a tünetek elfedése és a bőr károsodásának veszélye jelentik alkalmazásának hátrányait.

Jegelés

A sérült testrész hűtésének megfelelő módszere a szakaszos jegelés (jégtömlő, kriogél, fagyasztott zöldborsó stb.). Nem közvetlenül a bőrfelületen, hanem vékony rétegen át (pl. rugalmas pólya), naponta 6-10-szer 15-20 perces időtartamban végezzük. Hatékonysága függ a sérült rész feletti lágyrészréteg (pl. bőr, zsír, izom stb.) vastagságától. A modern, elektromos krioterápiás készülékek jóval hatékonyabbak, hordozható változataik a sportpálya melletti ellátásban is használhatók.

Jégmasszázs

A jégmasszázs sajnos indokolatlanul ritkán alkalmazott módszer, pedig hatékony, kevéssé veszélyes, könnyen betanítható a sérült számára. Naponta 3x10 percnyi kezelés javasolt. A hűtőkezelés egyéb fizikoterápiás eljárásokkal is könnyen kombinálható. 

Rögzítések

Rugalmas pólya

Alkalmas lágyrészsérülés esetén átmeneti rögzítésre, a vérkeringés támogatására, sebkötések védelmére, és jégtömlő vagy kriogél rögzítésére a végtagon. A friss sérülés területén kompresszió hozható létre, ez csökkenti a bevérzést, így a későbbi gyógyulás folyamat idejét is. Használatakor a végtag keringésére (elszorítás lehetősége) ügyelni kell. Stabilizáló-védő hatása az ízületek szempontjából elhanyagolható.

Öntapadós rugalmas pólya

Stabilizáló-védő hatása jó felhelyezés esetén a ragasztáshoz (taping) hasonló, különböző szalagsérülések kezelésében igen hasznos. Hátránya a rugalmas pólyához hasonlóan a keringés elszorításának a veszélye.

Ragasztás (taping)

A nemzetközi sportorvosi gyakorlatban elterjedt és divatos, látványos módszer, hazai viszonylatban csak néhány sportágban használják. A taping alapelve, hogy csökkenti azon mozgásokat, amelyek a sérült szalagot terhelik. Friss sérülés kezelésére csak kivételesen javasolt. Hatékonysága függ az anyagtól, és a felhelyezés technikájától. A felhelyezés és használat idejének arányában védőhatása csökken.

Gipszrögzítés

A törés kezelésében közismert, hagyományos módszer. A lágyrészsérülések ellátásában a szerepe csökkent. Tartamát a csont illetve lágyrészgyógyulás alapján határozzuk meg. A gipszsínnel történő rögzítés során gyógytornakezelés is végezhető, mert a sín levehető és a kezelés után visszahelyezhető. Hasonló előnnyel bírnak a műanyagból készült sínek is. Az új, műanyag "gipsz" előnyei (könnyű, kényelmes, higiénikus stb.) sportolóknál is egyértelműek, egyes sportágakban a versenyzést is lehetővé teszik.

Külső rögzítők (brace, ortézis)

A szalagsérülések kezelésében egyre nagyobb szerepet kapnak. Szinte valamennyi nagyízületre alkalmazhatók, de a térd- és bokasérüléseknél használjuk leggyakrabban. Alkalmazása során az ízületek hasznos mozgása megtartható, így kisebb az izomhipotrófia, a későbbi mozgáskorlátozottság veszélye, gyorsabb a gyógyulás, rövidebb a sportba való visszatérés ideje.

Gyógyszerek

A sportsérülések konzervatív kezelése során csaknem mindig alkalmazunk gyógyszereket is, általános vagy helyi kezelés formájában.

Fájdalomcsillapítók

Adására a sérülések akut stádiumában szokott sor kerülni. Versenyzés közben - a tüneteket elfedő hatásuk miatt (a test védekező reflexeinek kikapcsolódása) - használatuk nem javasolt.

Helyi érzéstelenítők a gyakorlatban sokszor (sajnos talán túl sokszor) kerülnek használatba. Az akut sérüléseknél az érzéstelenítés szintén elfedi a tüneteket, fokozza a rásérülés, a súlyosabb sérülés veszélyét.

Nem-szteroid gyulladáscsökkentők

A másodlagos ödémát, ízületi vagy lágyrész duzzanatot csökkentik, ezért kisegítő kezelésként szokták használni.
Általánosságban a nem-szteroid gyulladáscsökkentők használatát nem szabad sem elvetni, sem hangsúlyozottan javasolni.

Szteroid gyulladáscsökkentők

Akut sérülések kezelésére nem alkalmasak. Tilos vérömlenybe, valamint direkt az inak, szalagok állományába adni, a szövetkárosodás, infekció fokozott veszélye miatt. Alkalmazásuk krónikus esetben is alapos megfontolást igényel (életkor, mellékhatások stb.). Orális adagolásnak nincs helye a sérülések kezelésében. 

Enzim és véralvadást csökkentő (antikoaguláns) hatású szerek

A vérömlenyek felszívódását segítő szerek és kenőcsök hatása előnyös az akut lágyrész sérülések esetén. Jelenleg azonban csak szűk körben hozzáférhetők a sportorvosok számára.