Betegség-e a gyomorégés?

A gyomortájon, a has felső részén, a szegycsont mögött és alatt jelentkező égő érzés, ami sokszor a fájdalomig fokozódhat, igen gyakori panasz. Felmérések szerint az egészséges felnőttek kb. egy harmada egy hónapban egyszer érez gyomorégést. A közhiedelemmel ellentétben ennek oka nem a „túl sok" gyomorsav termelődése, hanem a gyomorsav kijutása a gyomorból a nyelőcső alsó részébe. Ezt a jelenséget refluxnak, visszafolyásnak nevezzük. A gyomornyálkahártya a savas vegyhatásnak ellenáll, de a nyelőcsövet bélelő nyálkahártya savérzékeny. Az ide jutó gyomorsav gyulladást okoz, aminek a jele az égés, illetve az égő fájdalom. Amennyiben a reflux csak időszakos jelenség, a savhatás megszűnését követően a nyelőcső nyálkahártyája gyorsan regenerálódik és az égető érzés megszűnik. Amennyiben a gyomorszáj izomgyűrűje, ami a nyelőcső végét a gyomortól elhatárolja laza (ami lehet alkati tulajdonság, de okozhatják pl. egyes vérnyomáscsökkentők is), vagy a gyomorban lévő nyomás nagy (túlsúly, terhesség esetén, vagy szénsavas italok, nagy fehérjetartalmú ételek, illetve gyakran csokoládé, narancslé fogyasztása után), a gyomorsav visszafolyása állandó gyulladást okoz, és a gyomorégés állandósul.

Tekintve, hogy olyan gyógyszer, vagy praktika, ami a gyomorszájat bezárná, nincs, a tartós, az életminőséget rontó gyomorégés esetén a gyomorsavtermelést gyógyszeresen kell csökkenteni. Amennyiben a gyomornedv savtartalma alacsony, ha vissza is folyik a nyelőcsőbe, annak nyálkahártyáját nem irritálja, ezért a nyelőcsövet bélelő nyálkahártya rövid idő alatt regenerálódik, és az égő fájdalom megszűnik.

A gyomorégés tehát általában nem betegség, hanem a gyomorszáj lazaságának a tünete, ami azonban tartós fájdalmat, étvágytalanságot, fogyást, rossz közérzetet is okozhat. Ilyen esetben hatékony kezelési lehetőségeket lehet alkalmazni.

Gyomorégést a refluxon kívül okozhat fekélybetegség is.

Ha valaki gyomortáji fájdalmat, égést, émelygést, étvágytalanságot érez, és tüneteihez esetleg fogyás, hőemelkedés is társul, azonnal forduljon orvoshoz, mert daganatos megbetegedés is okozhat ilyen tüneteket!

Hogyan termelődik a gyomorsav?

A gyomornedv erősen savas vegyhatását a gyomornyálkahártya bizonyos sejtjei, a parietális sejtek által termelt sósav okozza. A gyomornedv a sósavon kívül magát a gyomornyálkahártyát védő nyákot és fehérjeemésztő pepszint is tartalmaz. A gyomorba jutott táplálék a gyomorban összekeveredik a gyomornedvvel, amelynek mennyisége naponta kb. 1 liternyi, és elindul az emésztés első fázisa. A táplálék a gyomorban néhány órát időzik, majd a nyombélbe kerül, ahol epe és a hasnyálmirigy emésztő enzimei keverednek hozzá.

Azonnali elsősegély gyomorégés esetén

A gyomornedv savtartalmát alumínium, magnézium és kálcium tartamú vegyületekkel közömbösíthejük. Ezek a szerek is recept nélkül beszerezhetők a gyógyszertárakban. A gyomorégést hatékonyan, percek alatt enyhítik. Mellékhatásként hasmenést, székrekedést okozhatnak. Szedésükkel kapcsolatban nagyon fontos tudni, hogy igen sokféle gyógyszer felszívódását jelentősen csökkentik, így a rendszeresen gyógyszert szedők számára használatuk csak kivételesen javasolható.

Visszatérő gyomorégést csökkentő gyógyszerek

A visszatérő gyomorégés az életminőséget jelentősen rontó tényező. Befolyásolására gyógyszeres kezelés javasolható.

Az egyik kezelési lehetőséget a gyomornyálkahártya parietális sejtjeinek sósavat termelő protonpumpa enzimét közvetlenül bénító gyógyszerek csoportja jelenti. Ezek a szerek a sósavtermelő enzimet véglegesen bénítják, a savtermelődés csak az enzim reszintézise után indul el újra.  Ennek a hatásnak a kialakulásához több órára van szükség. Az enzimbénító hatás biztosítása érdekében a gyógyszert folyamatosan, vagy kúraszerűen kell szedni, alkalomszerű bevételre nem alkalmas. Hosszútávon való alkalmazását javasolt orvosi ellenőrzés mellett végezni.

A gyomorszekréció élettani hatásaiból következően, az ilyen készítmények éveken át tartó alkalmazása befolyásolhatja a zsírok, a zsíroldékony vitaminok, a kalcium, a magnézium és a cink, illetve a vas felszívódását, és megnőhet a csontvesztésből adódó csonttörések kockázata is.

A gyomor savasságának - bármely okból történő, így a protonpumpa-gátlók okozta - csökkenése növeli az emésztőrendszerben normál körülmények között jelenlévő baktériumok számát a gyomorban. A savcsökkentő gyógyszerekkel történő kezelés kis mértékben fokozhatja egyes baktériumok által okozott emésztőrendszeri fertőzések kockázatát.

A másik rendelkezésünkre álló gyógyszeres kezelési lehetőség a H2-receptor blokkoló gyógyszerek alkalmazása. Ezek a gyógyszerek a gyomorsavat termelő sejtek hisztamin receptorához kötődnek és elfoglalják a sósavtermelést serkentő hisztamin helyét.

Előnyük, hogy a savtermelés csökkentése a gyógyszer bevételét követően gyorsan érezhető, órákon belül maximális hatást érnek el, gyorsan és hatékonyan csökkentik a savfüggő gyomortáji fájdalmat és gyomorégést. Mellékhatás a szedésük során gyakorlatilag nem várható, akár éveken át biztonsággal bevehetők. A H2-receptor-blokkolókat nem kell folyamatosan szedni, alkalomszerű bevételre is alkalmasak, illetve megelőzésként is alkalmazhatók olyan élethelyzetekben, amikor a gyomorégés jelentkezése várható (pl. paradicsom, hagyma, fűszeres ételek, alkohol stb. fogyasztása esetén.)

Praktikus tanácsok a gyomorégés megelőzésére

• Visszatérő gyomorégést okozó túlsúly esetén fogyás javasolt, ami egyben jelentős egészségjavító tényező, hiszen csökkenti a vérnyomást, a vércukorértéket, a koleszterinszintet és a szív terhelését is!
• A gyomron belüli nyomás csökkentése érdekében gyakran kis mennyiségű ételt fogyasszunk. Ne igyunk szénsavas italokat, narancslét, ne együnk sok húst vagy csokoládét egyszerre!
• Ne együnk összegörnyedve, pl. egy fotelben.
• Közvetlenül étkezés után ne feküdjünk le, mert a vízszintes testhelyzet a refluxot elősegíti.
• Tartsunk a házi és az úti patikánkban gyomorégést csökkentő gyógyszert, hogy egy gyomorégés ne okozzon kellemetlen órákat, vagy napokat senkinek!