Ahogy a magyar sport, úgy a sportorvoslás is azonnal felvette a nemzetközi sportélet ritmusát. Ezt támasztják alá a tények is.

1913 jelent meg Dalmady Zoltán "A sportolók egészségtana" című alapvető munkája.

1928-ban Kellner Dániel írt "Mit kell a sportolónak saját testéről tudnia" címen könyvet.

A hazai sportorvoslás egyik úttörő egyénisége Herzum (Kereszty) Alfonz 1933-ban adta ki "Az ifjúság sportja orvos szemmel" című munkáját.

1923-ban Arató Emil az MTE-ben, 1928-ban Csinády Jenő a Szegedi Élettani Intézetben kezdte meg sportolók rendszeres vizsgálatát.

1930-ban alakult meg az Országos Orvosszövetség Sportorvosi Szakosztálya Dollinger Gyula elnökletével. 1937-ben Szegeden került sor az első sportorvosi vándorgyűlésre.

Frontáttörést jelentett a Testnevelési Főiskolán 1930-ban megindult sportorvosi rendelés. Baitz Géza, Kereszty Alfonz, Kellner Dániel, Dobokai Lajos, Dusoczky Andor, Oláh Dániel végezték itt a munkát. A KISOK kötelezővé tette, hogy a középiskolások sportversenyén csak sportorvosi engedéllyel lehet indulni, ezt egyezmény alapján a TF rendelője nyújtotta. Három százalék volt a valamilyen szívbántalom miatt eltiltottak aránya, ez egyben alátámasztotta a vizsgálatok fontosságát. Mégsem rendelték el a felnőtt sportolók kötelező ellenőrzését.

Erre csak a második világháború után, az OSI újjászervezése (1942-ben alakították meg az Országos Sportorvosi Intézetet), majd az Országos Testnevelés- és Sportegészségügyi Intézet (1952) megalakítását követően került sor. Az OTSI átvette az OSI funkcióit, de lévén, hogy megkapta az Alkotás-utcai kórházat, lehetőségei jelentősen kibővültek. 1952-től működik népszerű nevén a Sportkórház, amely mint a sportorvoslás országos intézete (OTSI) alapvetően felelős az ország testnevelés- és sportegészségügyének szervezési,- módszertani,- gyógyító-megelőző, képző, továbbképző és tudományos kutatási feladataiért. Szakorvosi rendelőintézet, fekvőbeteg osztályok, kutatóosztály, fiziotherápia, tornaterem jelentik a központi feltételrendszert, amely kiegészül a megyei, városi sportorvosi szolgálat hálózatával.

1990 óta az Intézet neve Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) megfelelően annak a nemzetközi trendnek, amely egy gyűjtőfogalmat, a sportot használja a testkultúra társadalmi megvalósítását célzó intézményrendszerekre.

Oktató és kutató centrumot jelent a Magyar Testnevelési Főiskola (1975-től Egyetem) Orvostudományi, újabb nevén Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszéke, amely elsősorban a testnevelő tanár,- edző,- és sportmenedzser képzésben vesz részt, de a sportorvosképzésben és továbbképzésben is együttműködik az OSEI-vel, illetve egyik bázisa a sportegészségügyi-sportorvosi tudományos kutatásnak.

A sportorvosok társadalmi szervezete a Magyar Sportorvos Társaság, amely lehetőséget nyújt a multidiszciplináris szakma más orvos társaságokkal való kapcsolatára, illetve a sportban közreműködő egyéb szakemberekkel való kommunikációra. (fizioterapeuták, gyógytornászok, pszichológusok stb.)

A Sportorvos Társaság 1982 óta három évenkénti rendszerességgel megrendezi a korábban alkalomszerűen sorra került hazai sportorvos kongresszusokat.

1974-ben és 1991-ben Európai Sportorvos Kongresszust rendezhetett a Magyar Sportorvos Társaság és nagy elismerést, többek között a FIMS-ben tevékenykedő magyar sportorvosok munkájának , a magyar sport és sportorvoslás elismerését jelenti, hogy 2002-ben Magyarország rendezheti meg a 28. FIMS Világkongresszust.