Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet. A sportorvoslás törvényi kereteit a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint az ezalapján készült 215/2004. (VII.13.) kormányrendelet rögzíti.
A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése.

A vizsgálatokat 18 éven aluli versenyzőknél félévente, 18 éven felüliek esetében évente szükséges elvégezni, célszerűen a versenyszezon kezdete előtt mintegy 4-6 héttel. A sportorvosi vizsgálatnak több eleme van.
Sportágtól függetlenül a sportorvosi alkalmassági és szűrővizsgálat kötelező elemei:
anamnézis felvétele (egységes kérdőív alapján) fizikális vizsgálat, testalkat vizsgálata (testtömeg- és testmagasság mérése, testtömeg-index (BMI) kiszámítása), szív-, keringési rendszer vizsgálata (vérnyomás, pulzus, szívhangok), légzőrendszer vizsgálata, mozgásszervek vizsgálata, idegrendszer vizsgálata (reflexek, fájdalomérzet stb.), a sportorvos beutalása alapján EKG- és vizeletvizsgálat, ortopédiai vizsgálat. Az anamnézis felvétele a sportorvosi vizsgálat egyik legfontosabb része. A kérdőív gondos - 18 év alatt szülői segítséggel - történő kitöltése lehetővé teszi az egészségügyi problémák jelentős részének kiszűrését.

Különböző sportágak, különböző vizsgálatok

Egyes sportágak esetén kötelező lehet szemészeti, fül-orr-gégészeti és/vagy ideggyógyászati vizsgálat is.
Szemészeti vizsgálatokat többnyire az ún. kontakt sportok (pl. labdás csapatsportok, küzdősportok), illetve a jó látásélességet feltételező sportok (pl. lövészet, íjászat) esetén írják elő. Fül-orr-gégészeti vizsgálatokat a légutakat különösen igénybe vevő sportágak (autó-motorsport, úszás, búvárúszás, műugrás, vízilabda és hegymászás) versenyzőinél kell elvégezni.
A neurológiai szakorvosi felmérés autó-motorsportok, illetve küzdősportok esetén kötelező.
Néhány sportágban (pl. birkózás, cselgáncs, karate, súlyemelés) alkalmassági vizsgálat kell, hogy megelőzze az időszakos sportorvosi szűrővizsgálatot de ez önmagában versenyzésre nem jogosít. A két vizsgálat között el kell telnie egy minimális időszaknak, mely az ún. kivárási idő. A kivárási időt a sportág technikai elemeinek megfelelő elsajátítása céljából iktatják a két vizsgálat közé.

A versenyzési engedély - mikor nem adható ki?

A versenyzési engedély megadásakor a sportorvosnak több szempontot kell mérlegelnie betegségek vagy kóros állapotok észlelése esetén. Például, hogy az elváltozás fokozza-e a sportoló sérülésének vagy egyéb megbetegségének kockázatát? A sportoló veszélyeztetheti-e környezetét, sporttársait? Ha a páciens megfelelő kezelésben részesült, akkor sportolhat-e biztonságosan? Amennyiben bizonyos sportágak űzése kockázatos, javasolható-e valamilyen más sportág?
Mindezek figyelembevételével a sportorvos döntése a jelenlegi rendelkezés értelmében lehet:

 

 

Ha a vizsgálat során valamilyen múló, vagy jól kezelhető kórállapotot talál a sportorvos, akkor javasolt kezelés, vagy időszakos kontroll (pl. vérnyomás ellenőrzése 1 hónap után) adhat feltételes alkalmassági vagy versenyzői engedélyt.
A sportorvos azonban dönthet úgy is, hogy a sportoló átmenetileg nem alkalmas/nem versenyezhet. Ebben az esetben a későbbiekben, esetleges további vizsgálatok, kezelés vagy rehabilitáció után lehetséges újabb döntés.
Amennyiben az észlelt elváltozás vagy betegség súlyossága indokolja, úgy a sportorvos bizonyos sportágakra vonatkozóan véglegesen dönthet úgy, hogy a sportoló nem alkalmas, illetve nem versenyezhet.