A sportban, kiváltképp az élsportban tevékenykedő sportorvosok számára jól ismert az a szorító érzés, amikor kényszertől sürgetve, a sportolót minél hamarabb vissza kell állítani a pályára valamilyen sérülés, vagy betegség okozta leállás miatt. A sportvezetés, de maga a sportoló is sürget - nyakukon a következő rendkívül fontos verseny (minden verseny rendkívül fontos) - az orvos pedig szemben áll a természet törvényeivel, ami időt kér a gyógyuláshoz, és szemben áll orvosi esküjével, melynek legfontosobb összegzése, hogy úgy segíts, hogy ne árts!

Mit tehetünk, hogy a hozzánk forduló sportoló minél hamarabb regenerálódjon, hogy minél hamarabb, de természetesen nem korábban a kelleténél visszatérhessen megszokott és szeretett sportjához?

Mit tehetünk még többet azért, hogy ne törjenek ketté sportkarrierek pusztán azért, mert a sportoló nem tudott időben felépülni sérüléséből a fontos verseny előtt, vagy nem tudott elindulni a versenyen, mert csak olyan gyógyszerrel tudtuk kezelni betegségét, aminek hatóanyaga szerepelt a doppinglistán?

Feszítő kérdések ezek a sportorvoslás világában.

A választ - természetesen nem a végső választ - megtalálhatjuk, ha nyitott szemmel járunk a világban, nem elfeledve és félretolva a tanultakat, hanem kibővítve azt a gyógyítás egyéb eszközeivel.

A XXI. századra a gyógyítás területén, a lehetőségek soha nem tapasztalt széles skálája tárul elénk. Ezen a skálán minden orvos megtalálja a számára megfelelő és elfogadható gyógymódot külön-külön, vagy kombinálva.

Ennek a széles gyógyító palettának egyike a homeopátiás orvoslás, ami Magyarországon, mintegy száz évig, egészen a XX. század első feléig az elfogadott gyógymódok közé tartozott. Egyetemen tanították, kórházakban, szakrendeléseken, számos magánpraxisban alkalmazták. Kiváló orvosok egészítették ki gyógyításukat nagyon jó eredménnyel, homeopátiás szerekkel.

A háború után Magyarországon az egészségpolitika gyakorlatilag eltüntette a homeopátiás orvoslást. Újraéledése 1990-től datálódik, köszönet azoknak, akik ezt az újraéledést megvalósították. Azóta a homeopátia után érdeklődők száma, mind az orvosok, mind a gyógyulni vágyók körében hazánkban is erőteljes növekedést mutat. Jelenleg ott tartunk, hogy két orvosegyetemünk is felvette az oktatásába, akkreditált továbbképzések, licence vizsga biztosítják a tudás megalapozottságát és bővítését.

Ma Magyarországon, a sportorvoslás területén a homeopátiás szerek alkalmazása egyelőre csak szűk körben működik, melynek köszönhetően a speciális tapasztalatok is szűkösek.

Ezt a hiányt hivatott pótolni, illetve az orvosokat tapasztalatszerzésre sarkallja a SpringMed Kiadó gondozásában, 2008-ban megjelent „Homeopátia és a SPORT" című könyv, amely a 2006-ban íródott azonos című francia könyv lefordításából született. Ennek a könyvnek a szakmai lektorálásában vettem részt. A könyvet két kiváló francia homeopátiás orvos írta, akik sportorvosként kiemelkedő sportklubok, hivatásos sportolók orvosai is egyben. Hatalmas személyes tapasztalatra tettek szert. Tekintettel a szerény hazai tapasztalatokra, szívből ajánlom ezt a művet mindenek előtt sportorvos kollégáimnak, amint azt a könyvben olvasható szaklektori hozzászólásomban is írtam, és amit csak ismételni tudok:

„...A mozgás a modern ember legnagyszerűbb szövetségese az egészség védelmében, de csak akkor, ha minimálisra csökkentjük a sportolás közben esetlegesen fellépő ártalmakat" - írják e könyv kiváló szerzői. Mit tehetünk, hogy minél hamarabb regenerálódjunk, hogy minél hamarabb - de természetesen nem korábban a kelleténél - visszatérhessünk megszokott ritmusunkhoz? Minderre vannak megfelelő homeopátiás szerek, amelyek önmagukban vagy más gyógymódokkal kiegészítve teljes gyógyulást eredményeznek.

A könyvben ezekre kapunk ajánlásokat, miközben az orvos szerzők nem győzik hangsúlyozni az orvosi vizsgálatok elsőrendűségét.

Ezért ajánlom ezt a művet mindenekelőtt sportorvos kollégáimnak, de nem kevésbé edzőtársaimnak is, jelezve feléjük, hogy nem a „nagy homeopátiás tankönyvet" tartják a kezükben, hisz az itt leírt elváltozások etiológiai háttere kimondottan a sporttal összefüggésbe hozható okokat emeli a figyelem központjába. Ugyanez vonatkozik a terápiás ajánlásokra is.

Ha a szerzők felkeltették az érdeklődésüket a homeopátia iránt, netán már vannak jó tapasztalataik e szelíd gyógymóddal kapcsolatban, akkor javasolom, hogy mélyítsék el tudásukat, és vegyenek részt a szakavatott orvos-oktatók vezette posztgraduális képzésen, ahol az árnyaltabb összefüggésekre is fény derül. A könyv bevezető fejezetében szerepel az oktatóközpont elérhetősége, honlapjának címe......"

Zárszóként, egyben kiegészítve a fentebb leírtakat, a homeopátia nem csak a pályasérülések ellátásában, hanem a műtétet igénylő sportsérülések ellátásában is kiválóan alkalmazható: műtétre való előkészületek, vérzéscsillapítások, műtét utáni gyors szövetregeneráció, rehabilitáció vonatkozásában. Ezt a kiegészítést meg kellett tennem a teljesség kedvéért.

Betegség esetén feltétlenül kérje ki homeopátiás orvosa véleményét!

Homeopátia és a sport