A vizsgálat eredményeiről tartott budapesti sajtótájékoztatón Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorhelyettese, az SE egészségtudományi és sportorvosi tanszékének vezetője rámutatott: az élsport ma más, mint amilyen akár két évtizede is volt. „Sokkal korábbi életkorban kezdődik a sportolói pályafutás, sokkal nagyobb az edzés- és versenyintenzitás.

Napjainkban a sport üzlet, megélhetési forrás, munka is egyben, ezáltal nagyjából tíz évvel hosszabb időt töltenek a sportolók az élsportban. Két évtizede egy 25 éves olimpikon már szeniornak számított, a pekingi olimpián a döntősök között 35-38 éves sportolók is voltak" - fogalmazott Tóth Miklós.

A sportoló szívet vizsgálták

A projekt során 24 órás EKG, szívultrahangos és mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálatokkal mérték fel, hogyan változnak a sportolók élettani paraméterei, fennállnak-e náluk a hirtelen szívhalál rizikófaktorai. A szakemberek arra keresték a választ, hogyan óvhatják meg a sportolókat a tragédiától, és hogyan diagnosztizálhatók korábban, precízebben a kóros elváltozások.

A mért adatokat egy biobankban rögzítették, amelyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére. Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is.

30 felett rendszeres kontroll szükséges

A fizikai képességek genetikai hátterét kutató vizsgálatok során egy 64 génvariánst mérő biochipet fejlesztettek ki, amely a hirtelen szívhalálra való hajlamot, a fizikai teljesítőképesség jellemzőit, és az anyagcsere-betegségekre való hajlamot detektálja. A továbbiakban egy éven belül 1000 sportoló cél-orientált genomikai adatait kívánják felvenni az eljárás segítségével.

„Elsősorban olimpikonokat, világbajnokokat vizsgáltunk. Részben a genetikai hátterüket, részben a kardiovaszkuláris megbetegedésre hajlamosító tényezőket kerestük, részben pedig a szív- és érrendszeri paramétereiket mértük extrém terhelés alatt" - mondta Tóth Miklós professzor az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint a 200 megvizsgált sportolóból hat olyan volt, akit továbbküldtek részletesebb kardiológiai vizsgálatra, de közülük egyet sem kellett eltiltani a sportolástól, csupán szorosabb szívgyógyászati kontrolljuk javasolt.

„Ez azt jelenti, hogy az egyébként évente kötelező sportorvosi vizsgálatot kardiológiai szempontból érdemes gyakrabban elvégezni" - magyarázta Tóth Miklós. Hozzátette: azt javasolják, hogy bizonyos életkor fölött minden élsportoló rendszeres kardiológiai vizsgálaton essen át, ennek a módszertani ajánlásait most dolgozzák ki.

„Úgy gondolom, hogy 30 év fölött mindenképp szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll. Amennyiben azonban valakinél akár genetikai, akár az anyagcsere szempontjából kimutathatók a hajlamosító tényezők, ennél fiatalabb korban is célszerű a rendszeres vizsgálat" - összegezte a professzor.

(forrás: MTI)