Sportsérülésnek tekinthető minden kóros elváltozás, amely valamely sporttevékenység végzésekor keletkezik. A gyakorlatban persze ezt a fogalmat általában inkább a gyakrabban előforduló sérülésekre használják. A szakemberek a sportsérüléseket két fő csoportba sorolják: akut, illetve túlterheléses sérülésekről beszélnek.  Az akut sérülés, közszóval élve a sportbaleset időben pontosan behatárolható, egyszeri erős külső hatás eredménye.  Az azt kiváltható erőhatás mindenkor az érintett szövet folytonosságának megszakadását, vagyis például izomkárosodást okoz.  Vérömleny keletkezik, károsodnak a hajszálerek és kisebb-nagyobb vérömleny keletkezik. Következménye a sérült területen keletkező vérömleny, amely elindítja a test válaszreakcióit (pl. akut gyulladás, vagy a gyógyító folyamatok automatikus beindulása). Az akut sérülések például a zúzódások, rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebek.

A túlterheléses sérülések olyan kisebb, ám sokszor ismétlődő traumák, amelyek károsan hatnak a szövetekre, mégpedig oly mértékben, hogy erejük meghaladja a szervezet öngyógyító folyamatainak erejét. Fizikai túlterhelés vagy helytelen terhelés eredményei.  A túlterheléses sérülések belső- (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külső tényezőkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelő környezeti feltételek) egyaránt kapcsolhatók.  Általában sportspecifikusak, azaz jellemzők az adott sportágra, vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai (enthesopathiák vagy insertiopathiák), az íngyulladás, az ínhüvelygyulladás, a csonthártyagyulladás, az izom-gyulladás, a tömlőgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi kopások.

Az akut sérülés tünetei:

• Hirtelen, erős fájdalom
• Duzzanat
• Nem helyezhető súly az alsó végtagra
• A felső végtagon extrém nyomásérzékenység
• Nem mozgatható a teljes mozgástartományban az izület
• Extrém végtaggyengülés
• A csont látható ficama vagy törése

A túlterheléses sérülés tünetei:

• Aktivitás közben jelentkező fájdalom
• Tompa fájdalom, pihenés közben
• Duzzanat

Az évről-évre több sportsérülés hazai statisztikájában a különböző labdajátékok művelői vezetnek. Legáltalánosabb (60%) az alsó végtagok, a boka- és a térdsérülése, ezt követi a kéz, a csukló, a könyök, a lábszár, a váll, a fej, a nyak, az ágyék és a has károsodása. Az orvosok leggyakrabban az izmok és a szalagok sérüléseivel találkoznak. Az akut és a túlterheléses sérülések aránya, 40:60 százalékos. A sportbalesetek között a zúzódások és a húzódások, a túlterheléses sérülések között, pedig az ín és izomsérülések a leggyakoribbak.

Az akut sportsérülések  megoszlása a hazai adatok alapján

A krónikus sportsérülések  megoszlása a hazai adatok alapján

A sportsérülések belső és külső rizikótényezői