Ha egy ismert sportolónak kificamodik egy ízülete, vagy elszakad egy szalagja, abból biztos, hogy újsághír lesz, ám annak a sok ezer embernek az esetéről, aki hétvégén, szabadsága idején síelés, testépítés, vagy kerékpározás közben megsérül, néhány extrém kivételtől eltekintve szinte soha sem értesülünk.  Pedig ők az igazán veszélyeztetettek, hiszen gyakran mindenfajta edzésprogram, szakmai segítség nélkül és főként alkalomszerűen sportolnak. Náluk a legnagyobb a kisebb-nagyobb sérülések kockázata. Sérülés szempontjából legveszélyeztetettebbek a gyerekek, serdülők, középkorú felnőtt férfiak és a nők.

Középkorú felnőtt sportolók
Napjainkban - szerencsére - jóval több felnőtt sportol, mint eddig bármikor. Számos tényező hozzájárul a sérülésükhöz, és ennek kockázata egyenes arányban nő az életkor előrehaladtával. Idősödve csökken a test rugalmassága, aktivitás iránti toleranciája. Bizonyos tipikus sérülések pedig akkor fordulnak elő, ha az addig inaktív egyén hirtelen vált át a mozgásban gazdag, sportos életmódra.  

Nők
Napjainkban a nők közül is - és nemcsak a fiatalok - sokan sportolnak. Gyorsabb, agresszívebb, erőteljesebb lett a női sport is, így a nők is jóval gyakrabban lesznek áldozatai némely sportspecifikus sérülésnek.

Felnőttek sportsérülései
(Egyes becslések szerint a 25 éven felüli felnőtteket évente 2.229 millió különféle sport és rekreációs sérülés érte. Ezek sportágak szerinti megoszlását mutatja az ábra).

Bizonyos sportágakban a nők sokkal sérülékenyebbek a férfiaknál. Ilyenek például a kosárlabda, a labdarúgás, az alpesi sí, a röplabda, vagy a torna. A női kosárlabdázóknál például tipikus sérülésfajta a térdízületi elülső keresztszalag-szakadás, amely hatszorta gyakoribb, mint a férfiaknál.
Korábban azt feltételezték, hogy a nőket leginkább a férfiak számára összeállított edzésprogramok gyakorlása veszélyezteti, sőt maga a sportolás is fokozott kockázatot jelent számukra. Mára természetesen megdőlt ez az állítás, ám a kutatók még napjainkban is intenzíven dolgoznak azon, hogy teljes mértékben kiderítsék a két nem közötti különbség okát a sportsérülések gyakoriságában.  Azt eddig semmilyen tudományos kutatás nem igazolta egyértelműen, hogy szoros összefüggés lenne a gyengébb kondíció, és az elülső keresztszalag-sérülések növekvő előfordulása között. Tény viszont, hogy a legtöbb nő kondíciója sokkal gyengébb, mint a férfiaké. Ezt bizonyítják azok a tanulmányok is, amelyek feltárták, hogy a túlterheléses sérülések nőknél sokkal gyakoribbak. Attól az időtől kezdve viszont, amióta a nők is nagyon kemény edzésprogramokat teljesítenek, a sérülési ráta férfiaknál és nőknél szinte azonos.
Eltekintve az erőnléti állapot minőségétől, további tényezők is szerepet játszhatnak a női sportsérülések megtörténtében, ilyenek nevezetesen a térd és a combizmok strukturális különbségei, a menstruációs ciklus által okozott változó östrogén-szint, a sportcipők kialakítása, a futópálya, a különböző ugrások, a talajfogás és a csavarodás. Ismeretes továbbá az úgynevezett „the female triad" szindróma, amely nem más, mint  a táplálkozási betegség, a menstruációs zavar (amenorrhea), és a csonttömeg vesztés (osteoporosis) kombinációja. Ez a szindróma meglehetősen gyakori bizonyos női sportoló típusoknál, és bizonyos sportágakban. A sérülések valódi oka nem ismert, de úgy tűnik gyakoribb serdülő és fiatal felnőttkorú sportolóknál, különösen azoknál, akik maximalisták és túlteljesítők.