Energiaszolgáltatás

SPORTOLÓK TÁPLÁLKOZÁSA

Teljesítményfokozás

Sportolók SPORTTÁPLÁLKOZÁSI, TELJESÍTMÉNYFOKOZÁSI támogatása

Röviden a sporttáplálkozásról: \"a sporttáplálkozás ismertetéséhez pontosabban tisztáznunk kell, mit értünk sport alatt, mivel a sport fogalmának értelmezésétől függ, hogy a sporttáplálkozásnak mi a feladata. Más javaslatokat ad a dietetikus vagy a sportorvos, ha a sportot magát egészségmegőrzés-centrikus megközelítésben értelmezi, és mást javasol, ha a sportot a teljesítmény oldaláról szemléli. A teljesítményfokozó sporttáplálkozás ezen az utóbbin, vagyis a teljesítménycentrikus megközelítésen alapul.\" Teljes cikk megtekintés

Kiemelt linkek

Adaptogének és az edzésterhelés

Talán kevesen gondolnak bele abba a ténybe, hogy valójában az élsport és az aktív szabadidősport edzései nem csupán fizikai, hanem lelki és szellemi megmérettetést is jelentenek. A szervezet a terhelésre stressz-választ alakít ki. Az adaptogén vegyületek képesek a stressz-reakciót enyhíteni, az edzések utáni regenerációt gyorsítani. Teljes cikk megtekintés

Ekdiszteroidok az étrend-kiegészítésben – legális „dopping”?

Az ekdiszteroid-vegyületekről ismert, hogy a rovarok fejlődésére és átalakulására ható hormonok találhatóak közöttük. Már a már az is köztudott, hogy a növények nagy változatosságban szintetizálnak ilyen anyagokat a rovarok elleni védekezés céljából. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? EPO-dopping legálisan?

A vér oxigénszállító képessége a sportteljesítmény meghatározó tényezője, a teljesítményt jelentősen korlátozhatja illetve fokozhatja ennek értéke. A vér oxigénszállító képessége illegális saját vagy idegen vér beadásával, magaslati edzőtáborokkal, továbbá hypoxiás kezelésekkel (az oxigénhiány fokozza az EPO- termelést), valamint az illegális, ám olcsó vérképzésfokozó hatású mesterséges eritropoetinnel (EPO, eritropoetin: vérképzést [erythropoesis] elősegítő hormon) és rokon vegyületeivel is növelhető. Teljes cikk megtekintés

Sporttáplálkozás

Energiaszolgáltatás

Honnan szerzik testünk izmai az energiát? Mit jelenthetnek ezek a furcsa szavak, rövidítések: glikolízis, ATP, foszforiláció? Ne ijedj meg, elmagyarázzuk!

Bármely izomrosttípusról legyen szó, ahhoz, hogy összehúzódjon, energiára van szükség. Sétához (4-5km/h) percenként 5 kcal, kocogáshoz (8km/h) 10 kcal, futáshoz (16km/h) 21 kcal, míg sprintekhez (100m/10s) 50 kcal energia kell. Ahogy a fenti táblázatból látjuk, az energia-szolgáltatásnak három lehetséges útja van.

Először érdemes mindjárt az úgynevezett anaerob alaktacid folyamatról beszélni, melyhez az energia közvetlenül ATP-ből (adenozin trifoszfát) és kreatin-foszfátból származik. Ez a folyamat rendkívül gyors, mindössze 30 másodpercig tart. Viszont egyedül az ezúton szerzett energiából valósítható meg a maximális erőkifejtés, melynek során a IIa-típusú gyorsrostok óriási erővel húzódnak össze. Mi történik 30 másodperc elteltével? Az ATP-készlet felhasználásra kerül, "semmirekellő" ADP-vé alakul. Ahhoz, hogy ismét energiát tudjon szolgáltatni, egy foszfátra van szüksége, melyet ebben a folyamatban kreatin-foszfáttól kap. Természetesen ennek előfeltétele, hogy az izom rendelkezzen megfelelő mennyiségű kreatin-raktárral.

Másik lehetséges energianyerés az anaerob glikolízis. Ilyenkor az izom-összehúzódáshoz szükséges ATP nem a kreatinból, hanem cukorból származik. Az izomzat képes glikogén formájában cukrot is raktározni. A folyamatnak két hátránya van: egyrészt az, hogy ATP képződés mellett tejsav (laktát) képződik, másrészt igen nagy mennyiségű glükózra van szükség ahhoz, hogy az energiaellátás megfelelően biztosított legyen. Egy gramm glükózból mindössze 2 ATP képződik.

Az energia-szolgáltatás harmadik útja aerob módon - azaz oxigéndús közegben - jön létre, neve oxidatív foszforiláció. Ekkor egyetlen gramm glükózból 36 ATP képződik. A folyamat jóval lassabban következik be, mint az első két esetben, hiszen több lépcsőt kell megtenni, mire a szervezet lebontja a glikogént, zsírt vagy legvégső esetben a fehérjét. Előnye viszont az, hogy nem képződik tejsav, amely a legújabb tudományos vélemény szerint az izomfáradtságot, izommerevséget kialakítja.

Forrás: Boros Sz.: Sporttáplálkozás
(Sportorvoslás a gyakorlatban sorozat, Krea-Fitt kiadó, 2008.)

Az energiaszolgáltatás formája elsősorban a sportágak jellegétől és az edzésintenzitástól függ. Gondoljunk bele, hogy a sprintszámokban milyen gyorsan kell nagy erőkifejtést végezni, melyhez gyors és nagy energiamennyiség kell. Ellentétben a maratoni futással és egyéb állóképességi sportokkal, ahol kitartó, folyamatos izomösszehúzódásra van szükség. Ekkor az izmok kisebb erővel húzódnak össze, de sokkal tovább bírják. Ehhez a szervezet a zsírokból és a raktározott szénhidrátból fedezi az energiát. Az alábbi ábra a maratoni futás, 100 méteres síkfutás és labdarúgás energiaszükségleteit szemlélteti.