A triglicerid formájában tárolt zsírlebontás (lipolízis) az alacsony intenzitású (25 % VO_2max) mozgásprogram mellett valósul meg. A maximális relatív aerob kapacitás 65 %-án (közepes intenzitáson) végzett edzésprogram során az izmok elsősorban szénhidrátot fogyasztanak, viszont a vérben lévő szabadzsírsavak is hasznosításra kerülnek. Ennél magasabb intenzitáson a szénhidrátok felhasználása dominál, és emellett elenyésző a zsírok felhasználása. Megjegyzendő, hogy az edzettség függvényében is változik a zsírsavfelhasználás mértéke: minél edzettebb a sportoló, annál gyorsabban és hatékonyabban tud a raktározott zsírokból energiát nyerni. Horowitz és munkatársainak vizsgálatai szerint (1999.) a sportoló nők lényegesen nagyobb arányban használják saját zsírsavkészletüket, mint férfitársaik az azonos intenzitású edzésprogram alatt. Az izomrostok között lévő zsírsavak felhasználása a közepes intenzitású edzések során történik meg két óra elteltével. Az edzettségi szint növekedésével nő az izomrostokban tárolt zsírmennyiség.

A zsírpótlás szerepe sportolói szempontból

Az izomrostok közötti zsírraktárak feltöltésére a válogatott sportolónak nélkülözhetetlen szüksége van.Amennyiben a felvett táplálék 35-57 %-a zsír, úgy a zsírsavfeltöltés jóval gyorsabban következik be, mint az alacsonyabb, 10-25 %-os zsírbevitel mellett (Spriet et al. 2006). A zsírraktárak feltöltése 22 óra alatt befejeződik, mely alacsony zsírbevitel mellett 70 órára tehető (Bachman et al., 2001). A magas zsírbevitel viszont nagyon kedvezőtlenül inzulin rezisztenciát hoz létre hosszútávon, amely a cukorbetegséghez vezet. Éppen ezért az Amerikai Dietetikai Szövetség az összenergia 30 %-ában határozza meg a maximális zsírbevitelt.