A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről nevezte el. Sokáig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem. Ma már számos kutató szerint az egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyagot tisztelhetjük benne, és jelenleg, mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják (illusztráció: webmd).

A szervezetben csekély mennyiségben fordul elő, de ez az ásványi anyag alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és a bőr karbantartásához, valamint a látáshoz. Újabb adatok szerint a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen aktív formájú pajzsmirigyhormon kialakulásához is szükséges. Jóformán a test minden sejtje tartalmazza, de legnagyobb mennyiségben a vesében, a májban, a lépben, a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel. A szelén a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz részt. Egyrészt önmagában is fontos antioxidáns, másrészt létfontosságú szerepet játszik a glutation-peroxidáz antioxidáns hatású enzim működésében, amely fontos védőhatást fejt ki a környezetből és a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben. Összetett antioxidáns hatásának köszönhetően "bizonyos" megelőző szerepe lehet a szabad gyökökkel összefüggést mutató kóros elváltozásokkal, így a rák, a szív- és érbetegségek, a stroke, a szürke hályog, a sárga folt elfajulással szemben, és az öregedési folyamatokat is lassíthatja. A glutation-peroxidáz enzim révén azonban az immunrendszer valamennyi összetevőjére hat, beleértve a fehérvérsejtek termelését és aktivitását, valamint a csecsemőmirigy (thymus) működését is.

Amerikai egyetemek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy napi 200 µg szelén adagolásával 65 %-kal csökkenthető a prosztatarák, 58 %-kal a vastagbél- és végbélrák, 46 %-kal a tüdőrák és 39 %-kal az egyéb rák okozta halálozás. Más vizsgálatokban a szelén a petefészek-, a méhnyak-, a húgyhólyag-, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy-, és a májrák, illetve a leukémia ellen is hatásosnak bizonyult. Nagyszámú rákos beteget vizsgálva megállapították, hogy azoknál, akiknek a szervezete kevesebb szelént tartalmazott, sokkal több rosszindulatú daganat fejlődött ki, a kezelések után nagyobb valószínűséggel újultak ki a daganatok, az áttételek gyakrabban fordultak elő, és a halálozási arány is sokkal nagyobb volt, mint a magasabb szelénszinttel rendelkező társaik esetében.

A szelén csökkentheti a szélütés és az infarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést, sőt növeli a HDL ("jó") koleszterin arányát a vérben az LDL ("rossz") koleszterin rovására, amellyel szintén a szív és az erek egészségét szolgálja. A szelénkészítmények szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása főleg a dohányosok vagy az infarktuson, illetve szélütésen már átesettek számára fontos, de a megfelelő napi bevitel mindenki számára hasznos lehet. A szelén az immunrendszer egészséges működéséhez is nélkülözhetetlen, mivel a szervezet ennek segítségével harcol a korokozókkal és a ráksejtekkel szemben, ugyanakkor az ellenálló-képességet is serkenti. Ezt a hatását a szájherpeszt és az övsömört okozó vírusokkal szemben is érezteti, és egyes megfigyelések szerint a hepatitiszvírusok kártékony tevékenységét is gátolja. A HIV-vírus (az AIDS-et okozó vírus) elleni hatékonyságát jelenleg kutatják. Alkalmazható még szürke hályog és sárgafolt-degeneráció megelőzésében, és E-vitaminnal kombinálva a szelén gyulladáscsökkentésre, a reumás ízületi gyulladás, a pikkelysömör, a bőrfarkas és az ekcéma tüneteinek enyhítésére is képes. A súlyosabb szelénhiány fokozza az immunrendszeri betegségek és a bőrt érintő gyulladásos elváltozások kialakulásának veszélyét. A szelénhiány tüneteihez tartozik még az izomgyengeség és a fáradtságérzet. A terhesség alatti nagyfokú szelénhiány szívfejlődési rendellenességekhez vagy hirtelen csecsemőhalálhoz vezethet. A súlyos szelénhiány ritka, tünetei: visszamaradott növekedés és nemi fejlődés, csökkent nemző- és fogamzóképesség. A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, illetve ahol az állat legelt, mennyi volt a szelén. A termőtalaj szeléntartalma hazánkban sajnos igen alacsony, és sokak szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon olyan magas az infarktus okozta halálozások száma. Kína bizonyos vidékein mindennapos egy szelénhiány okozta betegség, amely főleg kisgyermekeknél jelentkezik, és szívelégtelenséget idéz elő. A túlzott szelénfelvétel rendkívül ritka. Ennél többet, de legfeljebb 600 µg-ot csak rövid ideig, vírusfertőzések kezeléséhez, illetve a rák gyógyításához szabad használni. A naponta elfogyasztott táplálékkal nehéz túladagolni a szelént. Mérgezési tünetek: idegesség, depresszió, émelygés, hányinger, fokhagymaszagú lehelet, izzadtság, hajhullás és a körmök törékenysége. Az E-vitamin nagymértékben fokozza a szelén hatását, ezért szívbetegeknek a szelénpótlás mellett érdemes E-vitaminban gazdag táplálékot fogyasztaniuk.

Legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vöröshúsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek - elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, brokkoli, sörélesztő, lencse, búzacsíra, búzakorpa és a teljes kiőrlésű gabonafélék.