A vashiány sportolók körében nagyon gyakran előfordul, melynek okai között számos tényező szerepel: egyfelől a verejtékezéssel, másfelől - különösen futók esetében - az állandó mechanikai behatás miatt a vörösvérsejtek károsodásával jelentős vasveszteség jön létre. Természetesen nőknél a menstruációs vérzéssel szintén jelentős mennyiségű vas távozik a szervezetből. „Állandóan fáradt vagyok, fáj a fejem, zúg a fülem, szédülök, nem tudok odakoncentrálni semmire, elalszom a könyv fölött, nem javul a teljesítményem, hiába edzek sokat..." E szavak hallatán egy figyelmes orvos rögtön elküld minket a laborba vérvizsgálatra, hiszen a vashiány tipikus tüneteiről van szó. A tünetek kialakulásáért a szervek, szövetek oxigénellátottságának hiánya felelős, hiszen a vas szerepet játszik az oxigénszállításban a hemoglobin révén. Emellett enzimek alkotórészeként és az anyagcserében (terminális oxidációban) a citokrómok építőelemeként is kitüntetett szerepet kap. A vérben a transzferrin nevű fehérje szállítja, a szervezet ferrintin nevű fehérjéhez kötve tárolja a lépben, csontszövetben, vesében, bélfalban. Felszívódását a bélhám sejtjeinek ferrintin-telítettsége szabályozza.

A változatos táplálkozásnak rendkívül fontos szerepe van a vitaminhiányos állapotok, így a vashiány megelőzésében. A sóska és a paraj meglehetősen sok vasat tartalmaz, viszont szervezetünk kevésbé tudja hasznosítani, mint a vörös húsokból származót. Ennek kettős oka van. Az egyik, hogy ahhoz, hogy a növényi eredetű vas felszívódjon, szükség van állati eredetű fehérjére, zsiradékra. Ezt Nancy Clark (1995) MFP (meat, fish, poultry) faktornak nevezte el, melynek jelentése: hús, hal, szárnyas. A másik ok, hogy a húsokban lévő vas hem-hez (vérfesték, mely megköti a vasat, ezáltal képes oxigént szállítani) kötött formában van jelen, és így könnyebben felszívódik szervezetünkben. Sportolók esetén a vasszükséglet nő, mivel egyrészt az izzadság által, másrészt a vörösvérsejtek mechanikai sérülése következtében a vasveszteség többszörösére emelkedik. Emiatt nagyon gyakran találkozunk vashiányos állapottal. Felnőtt korban a nők vannak kitéve nagyobb kockázatnak, mivel havonta a menstruációs vérzéssel jelentős mennyiségű vas távozik. A szétesett vörösvérsejtekből származó vasveszteség felnőttek esetén 90 %-ban járul hozzá a hiányállapot kialakulásához. Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon 1998-ban a 8-36 hónapos korúak 19-41 %-a, a 4-6 évesek 53 %-a volt vashiányos! (A fejlett országokban ez a szám nem haladja meg a 10-12 %-ot.). Ha nem fedezzük a megfelelő mennyiségű vasat, akkor szervezetünk vasraktára fokozatosan lemerül. Saját vizsgálatban (2000) 7-14 éves sportoló lányok táplálkozás-elemzésére került sor. A kérdés az volt, hogy vajon megfelelő mennyiségben szerepel-e étkezésükben a vas, illetve egyéb fontos ásványi anyag, vitamin. Az eredmények szerint a vizsgált sportolók átlagos vasbevitele nem érte el az RDA - a Javasolt Napi Bevitel - értékét. A tornászlányok csoportja mutatta a legkisebb értéket, hiszen az ajánlott 15 mg helyett mindössze 7 mg-ot vettek magukhoz. Mindez összefüggésben állt a rendkívül alacsony kalória-bevitellel, az egyoldalú táplálkozással.

Természetes forrásai: marhahús, mák, kakaópor, paraj, lencse, csicseriborsó