Legyen szó állóképességi vagy főleg izomerőt, robbanékonyságot igénylő sportágról, a banán, mint kiváló energiaforrás megkülönböztetett figyelmet érdemel. A sportolói étel-népszerűségi listán bizonyára első helyen szerepelne. Mindez nem véletlen, hiszen számos olyan jótékony tulajdonsága ismert, amely miatt méltóan szerepel fő komponensként a sportolók étrendjében. A banán 94 %-ban szénhidrátot, 5 %-ban fehérjét és mindössze 1 %-ban zsírt tartalmaz. Emiatt igen gyorsan távozik a gyomorból, az emésztőrendszert nem terheli meg, és mivel szénhidráttartalma pillanatok alatt felszívódik, ezért gyorsan biztosít energiát a működő izmok számára. Érdemes megemlíteni magas káliumtartalmát is, hiszen a kimerítő edzés alatt besavasodott szervezetnek szüksége van regenerációra, olyan komponensekre, ételekre, amelyek az eredeti egyensúlyi állapotot helyreállítják. A magas káliumtartalmú ételek - így a banán is - mindezt lehetővé teszik. Olasz kutatók arra is fényt derítettek, hogy a káliumban dús étkezés tartósan csökkenti a vérnyomást. Young doktor (1985) a következő mondásával vált híressé: „A káliumban gazdag ételek olyanok az életben, mint a szerelem és a pénz: soha nem lehet elegünk belőlük."

A banánt természetes antacidként (gyomorsav közömbösítő) is aposztrofálják, mivel megfigyelték, hogy a gyomorfekély prevenciójában és terápiájában kiválóan alkalmazható. Tudományos vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a banán kétféleképpen védi a gyomrot: egyrészt proteáz inhibitortartalmánál fogva elpusztítja a káros fekélyképző baktériumokat, másrészt a gyomornyálkahártya-termelődését fokozza.

Amikor a bélrendszer fertőződik, kínzó hasi görcsökkel társuló hasmenéses rohamok gyötörnek. Ebben az állapotban rengeteg folyadékot és ezzel együtt ásványi anyagot veszít a szervezet. A banánfogyasztás meggyorsítja a betegségből való felépülést, mivel az elvesztett ásványokat pótolja. Mindemellett pektint (vízoldékony rost) is tartalmaz, amely a bélben szivacsként viselkedik, magába szívja a folyadékot.