„A burgonyában mindenből van egy kevés." - mondta Mark Kestin professzor 1990-ben. Először kezdjük a héjával, ugyanis található benne egy érdekes rákellenes vegyület, a klorogénsav. Laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott, hogy a klorogénsav segít a burgonyában lévő rostnak, hogy hozzákötődjön egy, a grillezett, füstölt ételekből származó rákkeltő hatású anyaghoz. Az így kapott óriásmolekula már képtelen felszívódni, így a széklettel távozik, tehát végső soron megszabadulunk a méreganyagtól (Tucker, 2008).
A burgonyahéj alatt rengeteg kálium lakozik, de a magas C-vitamin is figyelemre méltó. Főzéssel és hosszan tartó sütéssel sajnos elveszti C-, B-vitamin tartalmát, de ha ügyelünk arra, hogy héjával együtt sütjük, vagy főzzük, akkor a vízoldékony vitaminok is megmaradnak számunkra.

Nagyon előnyös tulajdonsága (különösen túlsúly, elhízás esetén), hogy magas telítettség érzést eredményez fogyasztása, tehát később leszünk éhesek. Azonban ellentétes vélemények látnak napvilágot az ügyben, hogy vajon jó-e cukorbetegeknek, mivel a vércukorszintemelő-hatást igen gyorsan létrehozza, és ez nem kedvező. Másrészt a fogyókúrában sem egyértelműen megbízható. Talán hús nélkül, önmagában vagy egyéb zöldségféle társaságában elfogyasztva valóban jótékony, akár cukorbetegségről vagy fogyókúrás diétáról van szó.