A szigorú étkezési rezsim és a magas intenzitású és időtartamú fizikai terhelés elősegíti az evészavarok kialakulását, emellett késlelteti a pubertás kialakulását (Steen, 1997). Feltehetően minden egyes, a serdülőkor bekövetkezte előtti fizikailag nagyon aktív év, 5 hónappal késlelteti a nemi hormonszintek növekedését (Bernardot, 1989). Számos vizsgálat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon a szociokulturális hatások mennyire befolyásolják a női populáció testi énképét. Allaz és munkatársai 1998-ban megjelent közleménye arról számol be, hogy az ipari társadalmakban a nők többsége elégedetlen testével. A kanadai vizsgálat, amely nagy női mintán (N = 884, átlagéletkor = 41 év) történt, a „sovány ideálkép"-re alapozva arra kereste a választ, hogy vajon az egyén közvetlen környezete mennyire befolyásolja a testről alkotott véleményt, a testi elégedettséget. Az eredmények bizonyosságot szolgáltatnak ahhoz a hipotézishez, mely szerint a szociokulturális hatások, az egyén mikrokörnyezete meghatározza az egyén saját testéről alkotott képét: bármely BMI-vel (alacsony, normál, magas) rendelkező nő, aki magasabb testsúlyú nő szomszédságában lakik, elégedettebb testével, mint az, akinek szomszédja alacsonyabb testtömegindexű. A kapott eredmények függetlenek az életkortól és szociális státusztól (McLaren és Gauvi, 2003). A környezet és az egyén testéről alkotott képe közötti összefüggéseket egy francia vizsgálat eredményei is alátámasztják (Maiano et al., 2006): a dél-francia vidéken élő fiatal felnőttkorú lányok lényegesen elégedettebbek a testükkel, erősebbnek és egészségesebbnek érzik magukat, mint a nagyvárosokban élő társaik.

A szülők elhízástól való félelme már az ötévesek énképére is befolyást gyakorol (Kranhnstoever et al., 2001). Azokban a családokban, ahol a magasabb testtömegű ötéves gyermekeket étkezési restrikciónak vetik alá az elhízástól való félelem miatt, ott a gyermekben negatív önértékelés alakul ki.

A külső megjelenéssel és művészi teljesítménnyel szemben támasztott magas követelmény megsokszorozza az evészavarok és a depresszió előfordulási gyakoriságát balerinák körében. Egy francia tanulmány (Sanchez-Cardenas és Paruit Portes, 1996) két esettanulmánnyal érzékelteti, hogy a tánc világában - különösen a serdülőkorban - óriási a veszélye az evészavarok és más pszichiátriai kórképek (pl. depresszió) kialakulásának.

Számos olyan vizsgálat készült, amely felmérte az esztétikai sportágakban szereplő élversenyzők táplálkozását. Egy műkorcsolyázókon végzett tanulmány (Ziegler et al., 2001, 2002) szerint, a női versenyzők átlagos napi energiabevitele 1414 kcal. A sportolók mindegyikére jellemző, hogy a vitaminok, ásványi anyagok bevitele elmarad az optimális értéktől, a javasolt napi bevitel értékét (RDA) 2/3 részben éri el. Kivételt képezett a cink- és folsavfogyasztás: 68, ill. 62 % volt a javasolt napi bevitelhez viszonyított felvételük. A magasabb szorongás alacsonyabb testtömeg-preferenciával jár együtt a fiatal nők körében (Thompson és Chad, 2002).