1. Ne együnk se túl sokat, se túl keveset. Mennyi energiára van szükségünk?

Ez számos tényezőtől függ, melyek a következők: genetikai adottságok, hormonrendszer-működés, anyagcsere, környezeti hatások, pl. a levegő-hőmérséklet, szél, foglalkozás (ülőmunkát vagy fizikai munkát végzünk), mindennapi stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés, fizikai aktivitás gyakorisága, intenzitása stb.
Nehéz meghatározni, és talán fölösleges is általánosítani, hiszen nem vagyunk egyformák, más a genetikai állományunk, mások a mindennapjaink, más környezeti hatások érnek bennünket. Egyvalami biztos. Érdemes megfigyelnünk étkezéseinket, mert sokszor nem csak a mennyiséggel van gond.

2. Legyen étkezésünk rendszeres.

Törekedjünk arra, hogy inkább a nap első felében együnk többet majd egyre kevesebbet. Vacsorára már a legkevesebbet.

3. Osszuk el a napi kalóriaadagot 4-5 részre.

Ne hagyjunk ki egyetlen étkezést sem. Próbáljunk meghatározott időpontokban enni, viszont két étkezés között soha ne együnk!

Ennek azért van jelentősége, mert ha kihagyunk egy vagy akár több étkezést, vércukorszintünk nagyon leesik, korogni kezd a gyomrunk. Ez jelzés agyunk számára, itt az idő, hogy együnk valamit. Ekkor nagy esélyünk van arra, hogy túl sok étket vegyünk magunkhoz, így nem tudjuk tartani az „inkább többször, de kis adagok" elvét. Nem beszélve arról, hogy a nagy vércukor- és inzulinszint-változás lassítja a zsíranyagcserét.

5. Legyen étkezésünk változatos

örekedjünk arra, hogy ne mindig egyfélét (pl. csak almát, vagy csak tojást stb.) együnk, hanem igyekezzünk minden nap máshogy variálni az alaptápanyagokat. Ezzel elérhetjük azt, hogy megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz juttatjuk szervezetünket.

6. Legyen táplálkozásunkban 25-30 % zsír, 15 % fehérje és 55-60 % szénhidrát.

A helyes táplálékarány kulcsszerepet játszik diétánkban, még abban az esetben is, ha nem fogyókúrázunk. Sajnos hazánk lakossága meglehetősen zsírosan táplálkozik (az átlag zsírfogyasztás 38-40 % körül van), mely nem véletlen, hiszen legtöbb magyaros ételünk meglehetősen zsíros, fűszeres, nehezen emészthető, és sajnos a zsiradék minősége sem a legmegfelelőbb, hiszen sok ételben a telített zsírok szerepelnek sertéshús formájában. Amerikai vizsgálatok (Simopoulos, 1999) azt bizonyították, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak (pl. olívaolaj) és az ún. omega-3 zsírsavaknak (tengeri halak, lenmagolaj) kitüntetett szerepe van egészségünk megőrzésében. A javaslat szerint a zsírbevitel háromnegyedét olívaolaj formájában, nyolcadát omega-3 zsírsavak formájában kell biztosítani.

7. Ügyeljünk a rostbevitelre

Legjobb megoldás a zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztása. Érdemes naponta legalább 5 adagot fogyasztani belőlük. Ne felejtkezzünk el a bőséges folyadékfogyasztásról sem!