Víz

Manapság az ásványi anyagok közül a nátriumra nagy figyelem hárul, hiszen a lakosság jelentős része túlzott mértékben fogyaszt sót. Ennek eredménye a vérnyomás-emelkedés, mely hosszú távon az arra érzékeny egyéneknél életveszélyes szövődményekhez (stroke-hoz, szívinfarktushoz stb.) vezethet. Mivel szinte kivétel nélkül minden ásványvízben található nátrium és klór, ezért érdemes arra figyelni, hogy alacsony (20 mg/ liter alatti) legyen a víz nátriumtartalma. Nagyon fontos, hogy a víz ne tartalmazzon nitritet, nitrátot, hiszen mérgező vegyületekről van szó, melyek ha a keringésbe kerülnek, képesek az oxigén elől „elmarni" a hemoglobint, így az oxigénmolekulák nem tudnak eljutni rendeltetési helyükre, csökken a szervek, szövetek oxigénellátása. A hazai ásványvizek jelentős része bőségesen tartalmaz kalciumot, magnéziumot, szulfát vegyületeket, foszfort, hidrogénkarbonátot, mely ásványok nagyon kedvezőek.

Ásvány- és gyógyvizek főbb típusai

• Nátriumkloridos vizek: közös jellemzőjük, hogy a gyomorba jutva lassan oldódnak, ezért igen jó hatást fejtenek ki a gyomor-bélnyálkahártya gyulladásos folyamataira, gyomornedv-elválasztásra. Gyomorsavhiányban fogyasztásuk kifejezetten ajánlott.
• Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizek: kiválóan alkalmasak a sav-bázis egyensúly megteremtésére, mivel a szervezetet lúgosítják. A gyomorsavtúltengés kezelésében (hiperaciditás), ill. gyomor-bélrendszeri gyulladások kezelésében hatékonyan alkalmazhatók. A szabad szénsavtartalmú vizeket értágító hatásuk miatt a keringési betegségek kiegészítő terápiájára is lehet használni.
• Szulfátos vizek: emésztőrendszeri betegségek, nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmazhatók. Emellett felgyorsítják a máj- és epeműködést, gyorsítják a vékonybélpasszázst.
• Jódtartalmú vizek: bizonyos pajzsmirigybetegségekben és az érelmeszesedés kezelésében is hatékonyan alkalmazhatók.
• Kénes vizek: lassan, apró kortyonként szabad fogyasztani, étkezés előtt egy órával, vagy étkezés után két órával. Hatásukra a gyomor emésztése javul. Enyhe hashajtó effektussal is rendelkeznek, valamint segítik a máj méregtelenítő folyamatait.

Ha sportolói szemmel vizsgáljuk az ásványvízfogyasztást, megállapíthatjuk, hogy nem a legjobb választás ezzel pótolni az elvesztett folyadékot, viszont kiválóan alkalmas sportolástól függetlenül, étkezések között fogyasztani. Az izotóniás italok pedig korlátozódjanak az edzés előtti-, közbeni- és utáni folyadékpótlásra. (Az alábbi táblázat összefoglalja a hiper-, izo- és hipotóniás italok alkalmazási javaslatait.)

Tej és kakaó

Táplálkozás-élettani szempontból a tejnek kiemelt jelentősége van, mely elsősorban a magas fehérjetartalomnak és ezen belül is az aminosav-összetételnek köszönhető. Számos megfigyelés bizonyítja, hogy a tejben lévő fehérje felszívódása rendkívül hatékony ... tovább a cikkhez >>>

A kávé, kóla, energiaital közös tulajdonsága

A közös tulajdonság a koffeintartalomban rejlik, mely fokozza a teljesítményt, nem véletlen, hogy fogyasztása az élsportban bizonyos mennyiség felett néhány évvel ezelőtt még doppingnak minősült. Hatásait direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) csoportra lehet osztani ... tovább a cikkhez >>>

Sportra sört? Tények, hitek és tévhitek az alkoholról

Az 1900-as évek elején a maratoni futókat brandyvel itatták verseny közben. Azt vallották, hogy a sportteljesítményt javítja. Még manapság is találunk olyan sportolói elképzeléseket, amelyek szerint az alkohol segít leküzdeni a verseny előtti drukkot, nyugalmat és magabiztosságot ad ... tovább a cikkhez >>>

Bor

Amióta az ember felfedezte a gyümölcs erjesztését, azóta a bor nemcsak egyszerűen egy szokványos ital a vacsorához, hanem vendégváráskor, ünnepeken vagy vallási rituálékon elmaradhatatlan komponens. Hippocrates a Kr. előtti 5. században farmakonnak, azaz gyógyszernek nevezte. Mértékletes fogyasztása mellett jelentősen csökken a vérkoleszterin-szint, az erek rugalmassága nő és az utazók hasmenéses tünetei is csökkennek.
Említést kell tenni az ún. francia paradoxonról, amely szerint a francia konyha meglehetősen bővelkedik zsírban, főleg koleszterinben (pl. sajtok, libamáj, kacsasült), mégis jóval kevesebb kardiovaszkuláris haláleset történik (az USA-ban 2,5-szer több). A válasz a franciák jó minőségű, rendszeres és mértékletes vörösbor fogyasztásában keresendő. A bor gátolja a káros LDL-koleszterin érfalhoz tapadását és a thrombocyták (vérlemezkék) összecsapzódását. Hogyan fejti ki a szervezetben a kettős védelmet? Úgy, hogy egy erős flavonoidot, a quercetint tartalmazza, amelynek hatása jóval meghaladja az antioxidáns E-vitamin védelmét. Vajon a fehérbornak is megvan a szív-érvédő effektusa? Erre a kérdésre kereste a választ a California Egyetem kutatócsoportja. Az eredmények szerint a fehérbor - bármilyen jó minőségű legyen az - kevésbé védi az erek falát az LDL-koleszterin lerakódástól, a vérlemez összecsapzódást (trombocita aggregációt) pedig egyáltalán nem befolyásolja. Az ok a bor előállításában rejlik, ugyanis minél hosszabb ideig tartják a mustot alkohollal együtt, annál gazdagabb lesz flavonoidban. tovább a cikkhez >>>