A labdarúgás sport igen magas követelményrendszert támaszt a játékosokkal szemben, hiszen egy mérkőzés alatt összesen 8-12 km-t kell megtenni, amelynek 24 %-a gyaloglás, 36%-a kocogás, 20 %-a „falkavadászat", 11%-a sprint, 7%-a hátraszaladás, 2%-a labdavezetés. A futballisták magas állóképességgel kell, hogy rendelkezzenek, melyet számos vizsgálati eredmény is alátámaszt. Az első osztályú labdarúgók relatív aerob kapacitása 55-70 ml/kg/min. Az átlagos játékintenzitás az ú.n. laktátküszöb közelében, a maximális intenzitás 80-90%-án zajlik. Minél magasabb a játékos aerob kapacitása, annál nagyobb területet képes befutni és annál többet tud sprintelni mérkőzés alatt. Helgerud 2001-es vizsgálatai szerint 8 hét állóképességi tréning alatt a VO_2max 11% -kal nő fiatal focisták körében, emellett 20%-kal emelkedik a mérkőzés alatt megtett távolság, 23%-kal nő a labdabirtoklás, valamint 100%-kal nő a sprintek száma. Nem kérdés tehát, hogy a labdarúgó teljesítmény nélkülözhetetlen eleme az állóképesség, vagyis a relatív aerob kapacitás.

A labdarúgás a játék szintjének megfelelően eltérő intenzitású és folyamatosságú futási szakaszokból áll: magas intenzitású sprintek után kocogás, gyaloglás következik alacsony intenzitáson. Ehhez társul a rúgó, ugró, vetődő, fejelő, stb. mozdulatok sorozata, amely 15%-kal növeli az energiaszükségletet.

Több kutatás is vizsgálta a labdarúgók mozgását videófelvétel és szatellit pozicionálás segítségével. Céljuk az volt, hogy megállapítsák a futás mennyiségét mérkőzés alatt. Az eredmények szerint a férfiak átlagban 10 km-t, míg a női focisták 8,5 km-t futnak.

Energia

Ahhoz, hogy izmaink, sejtjeink működni tudjanak, energiára van szükség. Az emberi test a bejuttatott táplálékot energiahordozó molekulává, ATP-vé (adenozin trifoszfát) alakítja át. Miből képződik az ATP? Alapvetően háromféle vegyületből: fehérjékből, szénhidrátokból, zsírokból. Mindhárom tápanyagot a megfelelő étkezéssel nap, mint nap bejuttathatjuk szervezetünkbe.

Fehérjék

Mivel szervezetünkben nincs fehérjeraktár, csak ú.n. fehérjemedence (protein pool) áll rendelkezésre, ezért nagyon fontos, hogy a táplálkozásunkban nap, mint nap szerepeljen a sejtek, enzimek, hormonok, stb. szintéziséhez és működéséhez nélkülözhetetlen esszenciális aminosav mennyiség. Ha mindez nem valósul meg, úgy a létfontosságú fehérjét az izmok leépítéséből nyerjük. 

Balsom egy kutatásban labdarúgókat kért 2 x 90 perces mérkőzésen való folyamatos játékra (mindegyik csapatból 4 játékos szerepelt a vizsgálatban), először 30% szénhidrát-tartalmú diétát kaptak, majd 65% szénhidrát-tartalmút. Az eredmények szerint amikor a magas szénhidrát-tartalmú diétát kapták a focisták, 33%-kal jobb teljesítményt nyújtottak a magas-intenzitású futások során.

Szénhidrátok

Az izmokban, májban tárolt glikogént (cukrot) könnyebben tudja szervezetünk mobilizálni, mint a zsírt. Az izomban raktározott glikogén csökkenése sportteljesítményt kedvezőtlenül befolyásolja, fáradtságérzet kialakulásához vezet.

•   A szénhidrátokban gazdag diéta képes a glikogénraktárak feltöltöttségét garantálni, amely nagyon fontos szerepet játszik a futballisták teljesítményében.
• A labdarúgók étkezése - különösen erős edzésprogram, vagy tétmeccsek előtti napon - 8-10 gr szénhidrátbevitelt kell, hogy jelentsen testtömeg kg-onként (gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, kenyérfélék, tészták stb.).
• Az izom glikogén újratöltését a lehető leghamarabb el kell kezdeni edzés/ mérkőzés után.