Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek

SPORTOLÓK TÁPLÁLKOZÁSA

Teljesítményfokozás

Sportolók SPORTTÁPLÁLKOZÁSI, TELJESÍTMÉNYFOKOZÁSI támogatása

Röviden a sporttáplálkozásról: \"a sporttáplálkozás ismertetéséhez pontosabban tisztáznunk kell, mit értünk sport alatt, mivel a sport fogalmának értelmezésétől függ, hogy a sporttáplálkozásnak mi a feladata. Más javaslatokat ad a dietetikus vagy a sportorvos, ha a sportot magát egészségmegőrzés-centrikus megközelítésben értelmezi, és mást javasol, ha a sportot a teljesítmény oldaláról szemléli. A teljesítményfokozó sporttáplálkozás ezen az utóbbin, vagyis a teljesítménycentrikus megközelítésen alapul.\" Teljes cikk megtekintés

Kiemelt linkek

Adaptogének és az edzésterhelés

Talán kevesen gondolnak bele abba a ténybe, hogy valójában az élsport és az aktív szabadidősport edzései nem csupán fizikai, hanem lelki és szellemi megmérettetést is jelentenek. A szervezet a terhelésre stressz-választ alakít ki. Az adaptogén vegyületek képesek a stressz-reakciót enyhíteni, az edzések utáni regenerációt gyorsítani. Teljes cikk megtekintés

Ekdiszteroidok az étrend-kiegészítésben – legális „dopping”?

Az ekdiszteroid-vegyületekről ismert, hogy a rovarok fejlődésére és átalakulására ható hormonok találhatóak közöttük. Már a már az is köztudott, hogy a növények nagy változatosságban szintetizálnak ilyen anyagokat a rovarok elleni védekezés céljából. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? EPO-dopping legálisan?

A vér oxigénszállító képessége a sportteljesítmény meghatározó tényezője, a teljesítményt jelentősen korlátozhatja illetve fokozhatja ennek értéke. A vér oxigénszállító képessége illegális saját vagy idegen vér beadásával, magaslati edzőtáborokkal, továbbá hypoxiás kezelésekkel (az oxigénhiány fokozza az EPO- termelést), valamint az illegális, ám olcsó vérképzésfokozó hatású mesterséges eritropoetinnel (EPO, eritropoetin: vérképzést [erythropoesis] elősegítő hormon) és rokon vegyületeivel is növelhető. Teljes cikk megtekintés

Sporttáplálkozás

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek

Ahhoz, hogy helyesen táplálkozzunk, igazodnunk kell szervezetünk szükségleteihez. Az energiaszükségletet megfelelő mennyiségű zsírral, fehérjével és szénhidráttal kell fedezni. A helyes arány: 13–15 % fehérje, 25 % zsír és 55–60 % szénhidrát. Mindezek mellett nélkülözhetetlen szerep hárul a vitaminokra, ásványi anyagokra és természetesen a folyadékpótlásra.

Hogy mik a vitaminok?

A szó jelentése: „éltető (vita) amin (amin)". Kis molekulasúlyú, kalóriaérték nélküli szerves vegyületek, melyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek, pótlásukra nap mint nap (rendszeresen) szükség van.

Zsírban és vízben oldódó vitaminokat különböztethetünk meg. A zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) szervezetünk képes raktározni, és szükség esetén felhasználni. A vízben oldódó vitaminok bevitelére minden nap szükségünk van, hiszen szervezetünk nem képes tárolni. A felesleg a vizelettel, illetve verejtékkel távozik, míg a zsírban oldódó vitaminok túlzott bevitele hipervitaminózishoz vezethet. Az ásványi anyagok (makroelemek) és nyomelemek (mikroelemek) szervetlen komponensek, melyek - csakúgy, mint a vitaminok - nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emberi szervezet működésében. Az anyagcsere- folyamatokban, sejtek, szövetek, szervek felépítésében és funkcióiban vesznek részt. Mi a különbség az ásványi anyagok és nyomelemek között? Az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, nátrium, kálium, foszfor) nagyobb mennyiségben reprezántálják magukat a szevezetünkben, és nagyobb mértékben (mg, néhány g mennyiségben) van rájuk szükség, mint a nyomelemekre, melyek - elnevezésének megfelelően - nyomokban képviseltetik magukat, és tized-, század-, sokszor ezredannyi kell belőlük. A vas, réz, cink, jód, szelén, króm, bór, mangán stb. tartozik a mikroelemek csoportjába.

Az alábbi táblázatban röviden összefoglaljuk a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek legfontosabb funkcióit:

Mielőtt részletesen megismerkedünk a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek tulajdonságaival, szólni kell a javasolt napi bevitelről, az ún. RDA-ról, mely meghatározza a napi átlagos szükségleti értékeket. Ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt egy makro-, ill. mikroelemből sem, fontos, hogy megfelelő mennyiségben juttassuk be a nélkülözhetetlen komponenseket. Az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDA-nak (Recommended Dietary Allowance), azaz Ajánlott Napi Táplálékbevitelnek nevezett el. Néhány évtizeddel később, 1998-ban az USA és Kanada Orvostudományi Intézete konszenzust kötött, és bevezette a DRI-t, azaz a Daily Reference Intake fogalmát, amely az étrendtervezéshez és étrendanalízishez egyaránt támpontot jelent. Magyarországon az RDA-t vesszük alapul. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország - így hazánk is - létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait, stb. Jónéhány tényezőtől függ az ásványianyag- és vitaminszükséglet: kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, hormonrendszertől, a táplálék egyéni felhasználási képességétől stb. Vajon az élsportolók vitamin- és ásványianyag-szükséglete mennyiben térhet el az RDA-tól? Az Amerikai Sportorvos Társaság (2000) állásfoglalása szerint a sportolói vitamin-, ásványianyag-szükséglet átlagosan megfelel az RDA, ill. DRI értékeinek.