Teljesítményfokozás

Sportolók SPORTTÁPLÁLKOZÁSI, TELJESÍTMÉNYFOKOZÁSI támogatása

Sportolók SPORTTÁPLÁLKOZÁSI, TELJESÍTMÉNYFOKOZÁSI támogatása

Röviden a sporttáplálkozásról: \"a sporttáplálkozás ismertetéséhez pontosabban tisztáznunk kell, mit értünk sport alatt, mivel a sport fogalmának értelmezésétől függ, hogy a sporttáplálkozásnak mi a feladata. Más javaslatokat ad a dietetikus vagy a sportorvos, ha a sportot magát egészségmegőrzés-centrikus megközelítésben értelmezi, és mást javasol, ha a sportot a teljesítmény oldaláról szemléli. A teljesítményfokozó sporttáplálkozás ezen az utóbbin, vagyis a teljesítménycentrikus megközelítésen alapul.\" Teljes cikk megtekintés

Kiemelt linkek

Tudtad? EPO-dopping legálisan?

Tudtad? EPO-dopping legálisan?

A vér oxigénszállító képessége a sportteljesítmény meghatározó tényezője, a teljesítményt jelentősen korlátozhatja illetve fokozhatja ennek értéke. A vér oxigénszállító képessége illegális saját vagy idegen vér beadásával, magaslati edzőtáborokkal, továbbá hypoxiás kezelésekkel (az oxigénhiány fokozza az EPO- termelést), valamint az illegális, ám olcsó vérképzésfokozó hatású mesterséges eritropoetinnel (EPO, eritropoetin: vérképzést [erythropoesis] elősegítő hormon) és rokon vegyületeivel is növelhető. Teljes cikk megtekintés

Adaptogének és az edzésterhelés

Adaptogének és az edzésterhelés

Talán kevesen gondolnak bele abba a ténybe, hogy valójában az élsport és az aktív szabadidősport edzései nem csupán fizikai, hanem lelki és szellemi megmérettetést is jelentenek. A szervezet a terhelésre stressz-választ alakít ki. Az adaptogén vegyületek képesek a stressz-reakciót enyhíteni, az edzések utáni regenerációt gyorsítani. Teljes cikk megtekintés

Ekdiszteroidok az étrend-kiegészítésben – legális „dopping”?

Ekdiszteroidok az étrend-kiegészítésben – legális „dopping”?

Az ekdiszteroid-vegyületekről ismert, hogy a rovarok fejlődésére és átalakulására ható hormonok találhatóak közöttük. Már a már az is köztudott, hogy a növények nagy változatosságban szintetizálnak ilyen anyagokat a rovarok elleni védekezés céljából. Teljes cikk megtekintés

Sporttáplálkozás

Nyomtat Küldés

Konyhasó és nátrium

A nátrium ugyan az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, de napi 1,5-2 gramm nátrium elégséges a szervezet napi nátriumigényének fedezéséhez. A nátrium csaknem teljes egészében a konyhasóból származik, 2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg. A WHO által ajánlott maximális bevitel napi 5 gramm só, ami egy teáskanálnyi mennyiség.

A nátrium ugyan az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, de napi 1,5-2 gramm nátrium elégséges a szervezet napi nátriumigényének fedezéséhez. A nátrium csaknem teljes egészében a konyhasóból származik, 2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg. A WHO által ajánlott maximális bevitel napi 5 gramm só, ami egy teáskanálnyi mennyiség. Az európai országokban a tényleges sóbevitel ennél jóval magasabb (9-12 gramm/nap), míg hazánkban az OÉTI által végzett legújabb reprezentatív lakossági táplálkozási felmérés (OTÁP2009) adatai szerint a sóbevitel férfiaknál 17,5, míg nőknél 12.1 gramm, azaz az ajánlott érték több, mint háromszorosa. Sajnos gyermekek esetében is hasonló a helyzet, mint azt az óvodások körében végzett országos felmérés is igazolja (Országos helyzetkép az óvodai közétkeztetésről).

Miért probléma a túlzott sóbevitel?

Több évtizede tudományosan bizonyított tény, hogy a túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást- mindkét nemben és minden életkorban- a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magasvérnyomás (hipertónia) betegséget hoz létre. Hazánkban a magas vérnyomás 2,5 millió felnőttet érint, sőt gyermekkorban is egyre növekszik az előfordulási gyakorisága. A magas vérnyomás az agyvérzés és a szív és-érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezője. Ezek a betegségek felelősek a magyar lakosság halálozásának több, mint feléért. A fokozott sóbevitel a magas vérnyomástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, valamint a bal kamrai izomtömeg-vastagodását, illetve ezek kockázatát.

A vérnyomás kismértékű csökkentése (7/4 Hgmm magas vérnyomásos egyéneknél és 4/2 Hgmm normotoniásoknál)-mely a napi sóbevitel 5 grammos csökkentésével elérhető lenne- lakossági szinten 24 %-kal csökkenti az agyvérzés és 18%-kal a koszorúsér megbetegedések előfordulását. Ezzel évente 1,25 millió agyvérzésből származó halálozást és 3 millió szív-és érrendszeri halálozást lehetne megelőzni a világon!

A sócsökkentés kiemelt egészségügyi és következményes gazdasági hatásaira tekintettel az Európai Unió Sócsökkentő keretprogramot indított, melyhez a tagállamok nagy része - köztük a jelentős népegészségügyi problémát jelentő hazai sófogyasztás miatt Magyarország is - csatlakozott, elindítva a STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Programot (www.stopso.eu).

Az EU keretprogramban igen jelentős szerep hárul az élelmiszeriparra, mivel megállapítást nyert, hogy a lakossági sófogyasztás 70 %-a a feldolgozott élelmiszerekből származik. Már egy szelet felvágottas, sajtos kenyér elfogyasztásával elérjük, sőt túl is léphetjük a WHO által ajánlott 5 gramm/nap sóbeviteli értéket, anélkül, hogy megsóznánk. Ebből is jól látszik, hogyha egyáltalán nem használunk sót sem ételkészítés során, sem utánsózásra, akkor sem kell tartanunk attól, hogy alacsony lesz a sóbevitelünk. Az élelmiszeripar együttműködése nélkül az ajánlott értéket elérni, illetve megközelíteni is csaknem lehetetlen. Az élelmiszeripar egyik lehetősége, hogy fokozatosan csökkenti az élelmiszerek sótartalmát, másik lehetőség olyan sókeverékek alkalmazása, amelyek ún. csökkentett nátrium-tartalmú konyhasót eredményeznek. Ezek rendszerint különböző kálium vegyületeket (pl. kálium-klorid, kálium-citrát, stb) tartalmaznak a nátrium-klorid részbeni kiváltására.

A kálium

A kálium a szervezet másik fontos ionja, melynek jelentős része a sejten belül található. A test káliumtartalmának 50-70%-át az izomszövet tartalmazza, így az összmennyiség jelentősen függ a nemtől, az életkortól és a zsírmentes testtömegtől. Férfiak teljes test káliumtartalma 25%-kal meghaladja a nőkét, míg időskorban 20%-kal kisebb értékek mérhetők, mint az ifjúkori maximum. A kálium a nátriummal együtt részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. A felnőttek plasma kálium-koncentrációjának normálértéke 3,5-5,0 mEq/l.

Az európai szokványos vegyes táplálkozással naponta 50-100 mEq kálium jut a szervezetbe, de már napi 20-30 meq kálium-bevitel is biztosítja az egészséges felnőtt szervezet kálium-egyensúlyát. Bizonyos kultúrákban ennek a mennyiségnek a többszörösét is elfogyasztják, mégsem jön létre hiperkalémia (emelkedett káliumszint). Ennek oka, hogy a kálium-háztartás szigorú hormonális szabályozás alatt áll és a káliumürítés többféle mechanizmussal is megvalósulhat. Egészséges egyénben a bevitt kálium közel 90%-a vizelettel, 10%-a a széklettel, míg kis mennyisége a verejtékkel ürül ki a szervezetből. Ugyanakkor ezek a mechanizmusok jelentős alkalmazkodásra képesek, hiszen krónikus veseelégtelenségben vagy hasmenés esetén a bélen át, míg magas környezeti hőmérséklet vagy intenzív fizikai terhelés következtében a verejtékkel történő kálium-kiválasztás a többszörösére képes emelkedni. A szervezetben kialakuló hiperkalémia három fő oka a jelentős káliumterhelés, az elégtelen kálium-kiválasztás és a szervezeten belüli kálium-megoszlás kóros megváltozása, illetve ezek együttes előfordulása. A fokozott káliumterhelés származhat külső és belső forrásból, előbbiek közé tartozhat pl. a túlzott káliumbevitel tabletta, vagy vénás injekció formájában, az utóbbiak közé pl a sejtek szétesése valamilyen trauma, vagy égés, vagy daganatos betegség kapcsán.

A teljes magyar felnőtt lakosságra vonatkozó reprezentatív táplálkozási felmérés (OTÁP2009) adatai szerint hazánkban 2,9 gramm/nap (férfiak: 3,2; nők:2,7 gramm) az átlagos napi kálium-bevitel.

A kálium, nátrium és a vérnyomás

Számos bizonyíték támasztja alá a káliumbevitel és a vérnyomás közötti fordított összefüggést, a magasabb kálium-bevitel endothelfunkciót javító és szív -és érrendszer védő hatását, a bőséges zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó, így káliumban gazdag étrend vérnyomáscsökkentő hatása bizonyított.

A nátriumbevitel csökkentése és a káliumbevitel növelése egyaránt vérnyomáscsökkentő hatású, mind normális, mind magas vérnyomásos egyéneknél. Bizonyítottnak tekinthető, hogy minden olyan diétás módosítás, amely a Na-bevitel csökkentésére, illetve a K-bevitel növelésére irányul, jelentősen hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javulásához, a szív és érrendszeri betegségekből eredő halálozás csökkenéséhez.

Az Amerikai Hypertonia Társaság 2009-ben megjelent állásfoglalása a vérnyomáscsökkenést eredményező táplálkozási ajánlásokról egyebek mellett javasolja, hogy a nátrium-fogyasztás ne haladja meg a 2,3 grammot naponta, a káliumbevitel érje el a 4,7 gramm/nap szintet. Megállapítja, hogy egészséges egyéneknél, normál vesefunkció mellett a napi 4,7 gramm káliumbevitelt meghaladó étrend sem jelent semmiféle kockázatot, mivel a felesleg a vizelettel kiválasztódik.

Csökkentett nátriumtartalmú konyhasó fogyasztása

A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó használata Magyarországon nem elterjedt. A STOP Só nemzeti sócsökkentő program elsődleges üzenete, hogy a lakossági sóbevitel csökkenjen, oly módon, hogy az élelmiszeripar az élelmiszerek feldolgozása során kevesebb sót használ, a közétkeztetésben a vendéglátásban és az otthoni ételkészítés során is fokozatosan csökkentjük a só mennyiségét, kerüljük az utánsózást és így tovább. Ezek együttesen segítik a lakosságot abban, hogy fokozatosan hozzászokjon a kevésbé sós ízhez.

A csökkentett nátriumtartalmú só, az előbbi törekvést nem segíti, mivel ízhatás szempontjából hasonlóan „sósnak" érezzük, mint a hagyományos étkezési sót. Azonban, aki ragaszkodik a sós ízhez, és az ételek sózásához, azok számára a csökkentett Na tartalmú só ajánlható, hiszen azonos sós íz mellett 30 %-al kevesebb nátriumot tartalmaz.

Ha egy gyors számítást végzünk arra az esetre, ami jelenleg tejesen elméleti megközelítés, ha valamennyi élelmiszerben, ill. az ételkészítés és sózás során olyan, 30 %-kal csökkentett Na-tartalmú sót használnánk, ahol a nátriumot káliumra cserélték, a ma jellemző átlagos lakossági sóbevitelt figyelembe véve ez 2,6 g kálium-bevitelt jelentene. (Amennyiben a sóbevitelt csökkentenénk az ideális 5 g-ra, és ezt az előbbi típusú sóval fedeznénk teljes egészében, az mindössze 0,48 g káliumfogyasztással lenne egyenértékű.)

Figyelembe véve a számításokat, azon csökkentett nátrium-tartalmú konyhasók normál, átlagos mennyiségben való fogyasztása, ahol a nátrium egy részét káliumra cserélték, ép veseműködés esetén nem jár kockázattal. Azon egyének számára, akinél a káliumürítés károsodása ismert vagy ennek veszélye fennáll (például krónikus veseelégtelenség, krónikus szívelégtelenség, diabetes, idős kor esetén) a kálium-bevitel csökkentése ajánlott. Ezen esetekben gyakran egyénre szabott diéta megállapítására van szükség, mely figyelembe veszi az alapbetegség súlyosságát, a társbetegségeket és az alkalmazott gyógyszerek hatását is. A krónikus veseelégtelenségben alkalmazott diéta célja, hogy csökkentse azoknak a tápanyagoknak, így a káliumnak is a bevitelét, amelyeknek a kiválasztása nem megfelelő mértékű. Ilyen esetben az étrendben csökkenteni kell a káliumban gazdag táplálékok (gyümölcsök közül a banán és az aszalt gyümölcsök, zöldségfélék közül a paraj, a sóska, a sárgarépa, a burgonya, a brokkoli, a kelbimbó, a hüvelyesek, az olajos magvak) fogyasztását és természetesen ilyen esetben a konyhasó esetleges kálium tartalmát is figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy az ismertetett betegségek többnyire magas vérnyomással is járnak, így a konyhasóbevitel korlátozása (kevesebb sózás az ételek készítésekor, utánsózás kerülése, friss fűszerek használata só helyett, felvágottak fogyasztásának csökkentése, stb.) is szükséges.

(forrás: www.oeti.hu)

Kapcsolodó cikkek

Teljesítményfokozás

Doppingmentes Étrend-kiegészítő Katalógus / DOKK

Doppingmentes Étrend-kiegészítő Katalógus / DOKK

A most induló – és rendszeresen aktualizált és feljesztett – „Doppingmentes Étrend-kiegészítő Katalógus” (DOKK) célja a legenyhébb megfogalmazás szerint is kaotikus, ellentmondásos étrend-kiegészítő világban támogatást nyújtani az ez iránt érdeklődőknek. A katalógusban szereplő étrend-kiegészítők gyártók által és az ő felelőségükkel a rendelkezésünkre bocsátott igazoló dokumentumai NAGY BIZTONSÁGGAL igazolják,hogy a felsorolt étrend-kiegészítők használata során a MINIMÁLIS A KOCKÁZATA A VÉTLEN DOPPINGOLÁSNAK! Teljes cikk megtekintés

MEGJELENT a \

MEGJELENT a \"Teljesítményfokozó sporttáplálkozás\" című könyv!

Hazánkban a sporttáplálkozásban - ahogy a sporttudomány más témaköreiben is - az egészségcentrikus megközelítés terjedt el, pedig ezen szemléletet az alkalmazott gyakorlat sok esetben a sportoló egészségének megóvása érdekében is cáfolja! Ez az „egészségcentrikus\" szemlélet - az egészség mint cél - tudathasadásos helyzetet eredményez. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

Miről olvasnál a SPORTORVOS.HU oldalon?

Miről olvasnál a SPORTORVOS.HU oldalon?

Kérünk, hogy válassz a felsorolt témák közül (akár többet is), amiről szeretnél olvasni portálunkon!









Szavazás

Szerinted melyik a leghatásosabb regenerációs technika?

Szerinted melyik a leghatásosabb regenerációs technika?

Az edzés és regeneráció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ha a tréning magas intenzitást igényel vagy hosszú ideig tart, akkor több időre van szükség a szervezet energiaszintjének helyreállításához, az izmok-, szervek-, szövetek-, sejtek- működésbeli restaurációjához és nem utolsó sorban a lelki folyamatok egyensúlyba hozásához.