Az izmok tömege, ereje és működése számos tényező, például a táplálkozás, életkor, hormonok, mozgásprogram, stb. befolyása alatt áll. Mindemellett az egyénre jellemző izomrost-típusok száma és aránya, bizonyos betegségek, izomerő hanyatlás, nőknél a menopauza, férfiaknál az andropauza is jelentős változásokat eredményezhet az anyagcsere-folyamatokban.   

Alapvetően kétféle gyors és egyféle lassú izomrost különíthető el egymástól. A férfiak karhajlító izma (m. biceps brachii) lényegesen több lassú rostot hordoz, mint a nőké. Ugyanakkor a négyfejű combfeszítő izom külső alkotórésze, a m. vastus lateralis nők esetében több lassú rosttal van „felfegyverkezve", mint a férfiaké, akiknél viszont lényegesen több a gyors rost ezen az izomterületen. A különbségeknek energiafelhasználás szempontjából is van jelentősége: a lassú rostok főként a zsírokból fedezik a működésükhöz szükséges energiát, ezzel szemben a gyors rostok a szénhidrátokból, fehérjékből töltekeznek. 

Az életkor előrehaladtával a lassú és gyors izomrostok aránya megváltozik, amely az izomerő hanyatlásának köszönhető. Ennek hatására csökken a gyors izomrostok mérete és a lassú rostok kezdenek mindinkább dominálni.

Működő izmaink az energiát zömmel zsírokból és szénhidrátokból szerzik, mindössze kis mennyiséget kapnak fehérjékből. A nők izomzata 62%-ban, a férfiaké 43%-ban használ fel zsírokat. Emellett a szénhidrátok felhasználása a férfiak szervezetében mutat lényegesen magasabb arányt. 

Tarnopolsky és munkatársai 1995-ben végzett vizsgálatai szerint a férfi sportolók körében jön létre számottevő teljesítményfokozó hatás a szénhidrátfeltöltő diéta után. A szénhidrát bevitel 75%-os emelése edzés előtt mintegy 45%-al fokozta az izmok glikogén-ellátottságát, amely összességében 43%-os javulást eredményezett a teljesítményben, férfiak körében. A kedvező változások nőknél nem jelentkeztek. Vagyis extra mennyiségű, arányú szénhidrátbevitel nem módosít a sportteljesítményen, nők esetében.

Mindemellett az állóképességi edzés, ill. verseny alatt a folyamatos szénhidrátpótlás mindkét nemnél kedvezően hat a teljesítményre, a fáradtságérzet jelentkezése és a következményes teljesítményhanyatlás később jelentkezik.

Az élsportoló, ill. aktív szabadidő-sportoló férfiak és nők között számos különbség figyelhető meg az energiafelhasználásban, amely az eltérő izomrost felépítésnek, hormonoknak, öregedési folyamatoknak tulajdonítható. A férfiak szervezete jóval több szénhidrátot használ fel, ellentétben a női szervezettel, amely több zsírt használ fel az izommunka során.

A maximális sportteljesítmény eléréséhez és megtartásához nélkülözhetetlen tehát a megfelelő energia-ellátás. Emellett természetesen léteznek olyan természetes növényi hatóanyagok, amelyek szintén segítik az energiaellátást. Ide tartozik a ginzeng gyökér is, amely méltó kiegészítője lehet a sportolók táplálkozásának, férfiaknál és nőknél egyaránt.

Irodalom:
A.C. Maher and Mark A. Tarnopolsky (2008): Nutritional Implications of Sex and Age Differences in Energy Metabolism, in: Sports Nutrition, 2008., CRC Press, Taylor and Francis Group