Sport szakkönyveink

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Történelem

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A rendszeres és intenzív, erőteljes fizikai aktivitás hosszú évezredeken keresztül őseink mindennapi életének részét képezte, s nem csupán élelemszerzés, vagy búvóhely keresés, szálláshely készítés céljából, de kifejező eszköze volt a társadalmi érintkezésnek, kultúrának, vagy akár a kultuszoknak, hitnek, vallásnak is. Teljes cikk megtekintés

A magyar sportegészségügy története

A magyar sportegészségügy története

123 éves a magyar sportorvoslás, 85 éves a sportegészségügy intézeti rendszere - 1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, 1929-ben kezdték kialakítani az MTF intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött ... Teljes cikk megtekintés

Sporttudomány

Nyomtat Küldés

Edzői lehetőségek, tennivalók a Fenntartható Fejlődés érdekében

A cikk azokra a pedagógusi, sportvezetői feladatokra hoz példákat, amelyekben tanítványaink nevelése által hatással lehetünk környezetünk állapotára. Tehát nem edzésmódszertani tanácsokat kínálok. A gondolatmenet alapja az ENSZ által megfogalmazott „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja”, 17 területre vonatkozó tényekkel és az ezekből fakadó célkitűzésekkel. Aki csak az edzők lehetőségeire kíváncsi az először a „tennivalók, lehetőségek” címszó alatt álló gondolatokat nézze át. Ezek a versenyzői majd edzői tevékenységemet követő tanári munkám e téren gyűjtött tapasztalatait osztják meg az olvasóval, és remélhetőleg érdeklődést keltenek az ENSZ által publikált „tények és célkitűzések” megismerésére.

Bevezető

Az edzések módszertanában túlléptünk már azon, hogy a mennyiségi mutatók uralják a tervezést, a fókusz a minőségre terelődik. Nem az lesz feltétlenül a bajnok, aki többet edz, hanem aki minőségi edzéssel képes fejlődni, az élettani korlátok figyelembevételével, az edzésmunka optimalizálásával, kreatív módszerek alkalmazásával.

Ahogy az edzésmunkában figyelembe kell vennünk a korlátokat ahhoz, hogy a megfelelő terheléssel a versenyzők fejlődését biztosítsuk, ugyanúgy a környezetünkkel kapcsolatosan is meg kell fontolnunk, meddig mehetünk el a Föld kincseinek kiaknázásában.

A „korlátokat" a készletek végessége jelenti -ilyenek a nem megújuló erőforrások-, míg az úgynevezett „túllövések" egyes készletek túl-használatát jelentik, amelyek a Föld vonatkozásában pl. a túl-legeltetésben, túl-halászatban, a Föld oxigénkészletét biztosító erdők féktelen kitermelésében nyilvánulnak meg. Ugyanez a sportolók életében a túlterhelés, túledzés és esetleg az ezek következtében megjelenő egészségi problémákban érhető tetten, amely a sport abbahagyásához vezethet. Az edzések mennyiségének emelése nem tartható fenn végtelenül. Ráadásul a mennyiség növelése nem feltétlenül hoz pozitív minőségi változást a (sport-) életünkbe, nem azonosítható a fejlődéssel.

Előzmények

A Római Klub által kiadott „A növekedés határai" című (1972) könyv gondolatai az 1992-es és 2004-es átdolgozott kiadások után is aktuálisak, sőt még inkább elgondolkoztathatják az emberiséget. Nagyon leegyszerűsítve arról a kérdésről van szó, hogy mekkora a Föld eltartó-képessége és, hogy mit lehet tenni azért, hogy ezen belül maradjon az emberiség? A növekedés és fejlődés jelentéstartalmának kettéválasztása nagyon indokolt, az első kizárólag mennyiségi változásokat tükröz, míg a második a minőségi változásokra vonatkozik.

Az első „Föld csúcs" konferencia 1972-ben Stockholmban szembesítette az emberiséget azzal, hogy a Föld bolygó kiaknázható kincsei nem végtelenek.

Ennek nyomán készült el a Föld bolygó állapotáról és kilátásairól szóló „Közös jövőnk" című Brundtland jelentés (1987). A Föld csúcs konferenciák 1992-ben  és 2012-ben Rio de Janeiróban folytatódtak. Ezek keretében tudósok és politikusok foglalkoztak a globális problémákkal és állásfoglalásaik nyomán kristályosodott ki a fenntarthatóság fogalma: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

A meghatározástól eltérő mondanivalókat és szándékokat fel kell ismernünk, mert sajnos egyes publikációk, pályázatok, híradások reklámszinten, divatból vagy éppen kizárólag gazdasági megfontolásból használják a „fenntarthatóság" fogalmat.

A sportélet is vállalásokat tett a globális problémák miatti feladatok megoldására.

Ennek állomásai voltak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett Sport és Környezet Világkonferenciák (1995, 1997, 1999) ahol az első Riói Föld csúcson kiadott „Agenda 21 / Feladatok a XXI. Századra"című záródokumentumot a sportélet viszonyaira pontosították. A környezettel kapcsolatos feladatok felelőse Schmitt Pál Úr, a MOB akkori elnöke, 1995-1999 között a NOB alelnöke volt.  Az olimpiai mozgalom sport és kultúra melletti harmadik alappillérévé tették a környezetet. A közelmúlt nyári eseményei közül a sydney-i olimpia szervezői sokat tettek a gazdaságosság és fenntarthatóság érdekében, létesítményeik ma is kihasználtak. Athén gazdaságilag nagyot bukott az olimpián, építményei közül sok kihasználatlanul az enyészet részévé válik. Peking a környezeti problémák sokaságával (közlekedés, homokvihar, szmog, hőség) szembesítette a versenyzőket. London a leginkább környezettudatosan szervezett olimpiát ígérte és sok tekintetben meg is valósította. Rióban a környezeti problémák sokasága vetődött föl, a résztvevők szembesültek a szegénységgel és biztonsági problémákkal, az egészséges környezet biztosítása (szabadvízi sportok, zica vírus, élelmezés) borzolta a kedélyeket, a napelemes energiabiztosítás Londonhoz hasonlóan itt is tervbe volt véve, de itt sem valósult meg. E mellett a fakitermeléséről hírhedt országban minden akkreditált olimpikon egy-egy elültetendő facsemetével szolgálta a fenntarthatóságot. A téli olimpiákon Lillehammer adott példát egy természeti nép elkötelezettségéről, ugyanakkor Szocsi a nyáriakat is beleértve a legköltségesebb ötkarikás játékot szervezte meg.

A korábbi olimpiák jellemző gazdasági végkimenetele, a fenntarthatósági szempontok felerősítésének igénye, a fogyasztói társadalom kulisszáin átlátók kritikái mind abba az irányba hatottak, hogy a Thomas Bach vezette NOB „Agenda 2020" címmel adott ki egy dokumentumot, amelyben a „fenntartható olimpiák" célkitűzésével alakította át a pályázási és lebonyolítási szabályzatot. Ez kínál lehetőséget akár Budapestnek is egy visszafogott és környezeti szempontból előremutató nyári olimpia rendezésére, ha a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok egységét egyszer meg tudjuk teremteni.

Legutóbb egy téli (!) olimpia rendezésének tervét szőttük Borsafüredre a Trianon miatt elcsatolt területek visszacsatolásakor, (Killyéni András-Péter: Olimpiai álom a Radnai-havasokban,  Magyar Napló FOKUSZ Egyesület, 2015) de a tervet a II. világháború meghiúsította.

A környezettel kapcsolatos problémák megközelítésének időrendjében először a „természet" és a természeti értékek megóvása és tisztelete került középpontba, amely többek között a Nemzeti Parkok megalapításában realizálódott. Ezt egy technokrata megközelítés követte, ahol a problémákat az emberi szellem - tudomány, technikai fejlesztés- volt hivatott megoldani. Napjaink előremutató környezetszemlélete a természet óvása és a technikai beavatkozások mellett a társadalmi szempontokat is figyelembe veszi.

Megemlítendő egy fentiekkel összevágó hármas szempontrendszer, amely a környezeti, a gazdasági és a társadalmi tényezőket egyaránt mérlegeli a döntéshozatalban.

Az ENSZ 2015 szeptember végén fogadta el a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG), a

„Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés2030-ig szóló programja" című dokumentumot, amely tizenöt évre meghatározza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, a világ minden országára vonatkozó cselekvési irányokat, célokat és az azok eléréséhez szükségesnek tartott nemzetközi együttműködési feladatokat.

Ez a program az emberiség eddigi legátfogóbb szegénységellenes, valamint ember- és környezetbarát terve. Fontos üzenete, hogy a problémákat rendszerszemléletben, az okokat keresve, közösen kell megoldani.  

Saját oktatói gyakorlatomból vett példákkal, tehát a tennivalókkal kezdem az egyes kérdések kibontását, mert tudom, hogy az edző kollégák erre lehetnek leginkább kíváncsiak. Mit is tehetünk mi a sport közvetítésével? Ezt követően tárom föl a tennivalók mögötti tényeket, amelyek magyarázatát adják az ezt követő célkitűzéseknek is. Az ENSZ 17 fő témakörbe sorolta világunk problémáit. Ha a sportközegben felnövekvő fiatal generációk megfelelő szemlélettel értékelik életterüket, mi több tenni is képesek érte, akkor világunk fenntartható lehet.

A Fenntartható Fejlődési Célok a következő témakörökre térnek ki:
(kattintson a felsorolásra, ha a részletekre is kíváncsi)

  1. A szegénység felszámolása
  2. Az éhezés megszüntetése
  3. Az egészséges élet és a jól-lét biztosítása
  4. Színvonalas, általánosan elérhető oktatás, egész életen át tartó tanulás
  5. A nemek egyenlőségének megvalósítása
  6. Hozzáférés az ivóvízhez és a megfelelő egészségi viszonyokhoz
  7. A fenntartható energiához való hozzáférés
  8. Fenntartható gazdasági fejlődés, teljes foglalkoztatás
  9. Megfelelő infrastruktúra, fenntartható iparosítás, újítások támogatása
  10. Az egyenlőtlenségek csökkentése

 

Dosek Ágoston cikke, megjelent a Magyar Edző folyóirat 2017/01-es számában!  

Kapcsolodó cikkek

Beszélgetések sporttudományról

Az edző mint sportdiplomata  – Az öltözködéstől a viselkedésig

Az edző mint sportdiplomata – Az öltözködéstől a viselkedésig

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni … Teljes cikk megtekintés

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Az álszent cég-, sport-, egészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Teljes cikk megtekintés